A Nagy-Britannia EU-kilépéséről szóló megállapodástervezet alapján London nem térhet el kulcsfontosságú területeken az uniós szabályoktól, vagyis továbbra is vonatkoznak rá az EU-kötelezettségek, úgy, hogy közben Nagy-Britannia már nem tagja az uniónak – nyilatkozta lapunknak Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. A másfél éve tartó, hosszas tárgyalássorozat után London és Brüsszel által tető alá hozott, 585 oldalas megállapodástervezet tulajdonképpen három nagy területet ölel át – írja a The Guardian napilap.
Az első London pénzügyi kötelezettségeiről szól, vagyis arról az összegről – 39 milliárd font (14 ezer milliárd forint) –, amelyet a távozásért be kell fizetnie Brüsszel kasszájába.
A második a külföldi EU-állampolgárok státusára vonatkozik a brexit után. A tervezet szerint azok, akik az átmeneti időszak – a hivatalos EU-kilépés dátumától, 2019. március 29-től 2020. december 31-ig tartó időszak – végéig törvényesen és életvitelszerűen eltöltöttek öt évet az Egyesült Királyságban, állandó tartózkodási jogosultságot kapnak. Azok, akik az átmeneti időszak végéig még nem töltöttek el öt évet az Egyesült Királyságban, szintén maradhatnak, amíg ki nem töltik az ötéves tartózkodási időszakot, és ezután ők is állandó letelepedési jogosultságot kapnak. Az EU-munkavállalókat és hozzátartozóikat ugyanazok a jogosultságok illetik meg, mint eddig.
A harmadik – és talán legtöbb aggályt okozó – terület az unióban maradó Ír Köztársaság, illetve az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország közötti szárazföldi határon a vámellenőrzés visszaállításának az elkerülése. Theresa May brit miniszterelnök ugyanis mind az EU közös piacából, mind a vámunióból szeretné kiléptetni országát, hogy London saját szabadkereskedelmi tárgyalásokat folytathasson unión kívüli államokkal. Ez azonban elkerülhetetlenné tenné a kemény határok visszaállítását az Ír-szigeten.
A Brüsszel és London jövőbeni kereskedelmi viszonyrendszeréről szóló megállapodás – amelyről a hivatalos tárgyalások még nem kezdődtek meg – minden bizonnyal rendezi majd ezt a kérdést, erről 2020 decemberéig, az átmeneti időszak végéig megállapodás születhet. Amennyiben nem lesz alku, pótmegoldásként egységes vámtérség jönne létre az Európai Unió és az Egyesült Királyság egésze között.
Az átmeneti időszak – amely London kérésére meghosszabbítható – tulajdonképpen azt a célt szolgálja, hogy a brit gazdaságnak ne kelljen hirtelen, sokkszerűen alkalmazkodnia az új körülményekhez, és legyen idő a majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszer kidolgozására és fokozatos életbe léptetésére. – Nagy-Britannia 2020 decemberéig, az átmeneti időszak végéig gyakorlatilag tagja marad a vámuniónak, s az Európai Unió joghatósága megmarad bizonyos területeken, például a munkajogban és a környezetvédelemben – mondta lapunknak Gálik Zoltán.