Az Európai Unió és Nagy-Britannia viszonyát jelentősen megváltoztató megállapodástervezettel állt a nyilvánosság elé tegnap Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, miután megbeszélést folytatott David Cameron brit miniszterelnökkel. Ennek értelmében a brit kormány alkalmazhatná a „vészféknek” nevezett szigorításokat, amelyek alapján négyévi nagy-britanniai munkaviszony után lehetne csak igénybe venni a munkavállaláshoz kötődő brit szociális juttatások teljes körét. Ezt azonban jóvá kellene hagynia a többi EU-tagállamnak is, ráadásul ezt az eszközt csak átmenetileg lehetne alkalmazni, abban az esetben, ha London igazolni tudná, hogy a brit szociális ellátórendszer túl van terhelve. A megállapodás azonban azt is tartalmazza, hogy a négy évnél tovább Nagy-Britanniában maradó munkavállalókat utólag kompenzálják. A londoni kormány azt is el szerette volna érni, hogy ne vehessenek fel családi pótlékot olyan külföldi EU-munkavállalók, akiknek a gyermekei nem élnek Nagy-Britanniában. A szövegtervezet ezt a tilalmat nem tartalmazza, de annyit megenged, hogy adott esetben a nagy-britanniai szintnél kevesebb pénzt juttathasson a külföldi jogosultaknak erre a célra.
A szociális juttatásokhoz való hozzáférés korlátozását akár idén nyáron elrendelhetik Cameronék, ha az EU-tagságról szóló brit népszavazáson – amelyet várhatóan júniusra írnak ki – a tagság fenntartása mellett teszik le a voksukat a brit választópolgárok. Egyelőre nem egyértelmű a megállapodásnak a juttatásokra vonatkozó része, ám az biztos, hogy mind a mostani egyezményt, mind a későbbi brit lépéseket az EU többi tagállamának is jóvá kellene hagynia.
A brüsszeli javaslatcsomagot a február 18-án kezdődő EU-csúcson mutatja be Donald Tusk (képünkön). A megállapodástervezet szerint a Londonnak tett további engedmények közé tartozik, hogy az EU elismerné Nagy-Britannia kimaradását az EU-integráció mind szorosabbra vonásának folyamatából. A javaslatcsomagban szerepel annak lehetősége is, hogy a tagállami parlamentek bizonyos esetekben útját állhassák az EU-szintű jogszabályalkotásnak, de ehhez a tagállamok abszolút többségének egységes fellépésére lenne szükség, írta az MTI. A tervezet kimondja azt is, hogy az euróövezet működését közvetlenül érintő jövőbeni jogalkotási aktusoknak tiszteletben kell tartaniuk az euróövezeten kívüli EU-tagállamok döntési hatásköreit, jogait és kötelezettségeit, viszont az euróövezeten kívüli uniós országok sem hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek veszélyeztetnék a valutaunió integrációs célkitűzéseinek megvalósítását.
A lengyel miniszterelnök, Beata Szydlo azt mondta tegnap: mindenki egyetért abban, hogy Nagy-Britanniának az EU-ban kell maradnia, a lengyel kormány ezért alaposan elemzi a legújabb tervezetet. Varsónak az utóbbi időben megfogalmazott álláspontja az volt, hogy ellenzik azokat a törekvéseket, amelyek a munkavállalók szociális juttatásainak korlátozására irányulnak. David Cameron január eleji budapesti látogatása idején Orbán Viktor azt mondta, a Nagy-Britanniában élő magyarok nem élősködni akarnak, hanem dolgozni, ezért fontos, hogy ezeket az embereket ne érje diszkrimináció. A magyar kormányfő azonban hangsúlyozta, brit kollégájával egyetértett abban, hogy a szociális segélyekkel való visszaéléseket valóban meg kell szüntetni.