Úgy vannak a befektetők az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programjával – a sokat emlegetett mennyiségi lazítással –, mint a Fed kamatemelési ciklusának kezdetével: rengeteg szó esik róla, de úgy tűnik, egyre csak kivárnak a döntéshozók. Mindenesetre az európai tőkepiacokon érdekeltek láthatóan nem kockáztattak már az elmúlt napokban azelőtt, hogy ma – kivételesen nem Frankfurtban, hanem Máltán – összeül a központi bank kormányzótanácsa. Számos elemző azt vallja, csak idő kérdése, mikor jelenti be az EKB, hogy időben, mennyiségben vagy mindkettőben kiterjeszti jelenleg havi 60 milliárd eurós, 2016 szeptemberéig tervezett eszközvásárlási programját, amelynek célja az euróövezeti gazdaság élénkítése. De az csak nem akar élénkülni: a néhány héttel ezelőtt közölt adat szerint mínusz 0,1 százalékkal fél év után ismét a negatív tartományba ment át a pénzromlás üteme az eurózónában, köszönhetően az energiaárak jelentős csökkenésének. Nemcsak elemzők, de olyan döntéshozók, mint Ewald Nowotny, az EKB tanácsának osztrák tagja is hetek óta ismételgetik, elkerülhetetlen az élénkítőprogram kiterjesztése, hiszen még a távolban sem sejlik fel a két százalék körüli inflációs cél, inkább deflációs veszéllyel lehet számolni. Friss német külkereskedelmi és ipari adatok is arra utaltak, nem kell tartani attól, hogy túlfűtött lenne az EU gazdasága. Az S&P hitelminősítő szerint a tervezett 1100 milliárd eurós ösztönzés helyett 2600 milliárdosra lenne szükség.
Mindezzel együtt a legtöbb megfigyelő azt valószínűsíti, Mario Draghi jegybankelnök a mai ülés után – csakúgy, mint szeptemberben – utalhat rá, hogy az EKB kész a további élénkítésre, ha a körülmények ezt diktálják, de konkrét bejelentés nem lesz. – A következő inflációs előrejelzés decemberben érkezik, így addig nagy valószínűséggel várnunk kell a nagy bejelentésre. De a jegybankelnök tehet arra utalásokat, hogy tervezik-e kibővíteni az eszközvásárlásokat – áll az Erste Bank tegnapi elemzésében. A Bloomberg felmérése szerint pedig a megkérdezett 41 elemző kétharmada véli úgy: még az idén beavatkozik az EKB, 87 százalékuk szerint pedig legkésőbb márciusban.