A tömegek lázadása győzött, alaposan sokkolva a politikai rendszert, a médiapuccs viszont elbukott – így értékelte a Magyar Időknek Donald Trump győzelmét Barry Casselman veterán amerikai elemző, aki 1972 óta követi az Egyesült Államok elnökválasztásait.
Szerinte az eredmény elsősorban az establishment, azaz a két nagy párt intézményrendszerének, illetve a fősodorbeli politikai médiának jelentett óriási meglepetést.
– De a lázadásnak nincs vége. Trump elnökségének felelnie kell a rá szavazó elégedetlenek aggodalmaira – mondta az elemző, aki szerint mostantól sok múlhat azon, kik lesznek a meghatározó politikusok Trump csapatában, de Casselman úgy véli, Newt Gingrich korábbi házelnök, Rudy Giuliani, New York volt polgármestere, valamint Jeff Sessions alabamai szenátor bizonyosan fontos szerephez juthatnak.
Az amerikai politikai kommentátor úgy véli: a Trump mögötti elégedetlenségi hullámot globális összefüggésben is lehet nézni, az európai és dél-amerikai változások, valamint a nagy-britanniai Brexit-népszavazás is ebbe az irányba mutatott. Donald Trumpnak korábban felrótták, hogy bírálóan nyilatkozott a NATO-ról, de Casselman szerint inkább arról van szó, hogy a megválasztott elnök fel akarja rázni az atlanti szövetséget, emlékeztetve a tagországokat: nekik is hozzá kell járulniuk a kiadásokhoz. (A 28 tag közül jelenleg csak öt teljesíti azt a vállalást, hogy a GDP legalább két százalékát védelemre kell fordítani. Köztük van Washington is.)
– Ennek a franciák vagy az olaszok nem feltétlenül fognak örülni, de éppenséggel Magyarország a kedvezményezettek között lehet – mondta a Magyar Időknek a szakértő, aki szerint hazánknak általában is jó hír lehet a republikánus elnök győzelme, „miután az Obama-adminisztráció módszerei megbuktak”.
Trump gazdasági elképzeléseiben szerepelnek a Ronald Reagan elnöksége idejéről, a ’80-as évekből megismert elemek, így az úgynevezett leszivárgási elmélet keretébe illeszthető adócsökkentések, másfelől viszont infrastruktúrafejlesztések is. Más kérdés, hogy ezekre miből lesz pénz, ha közben adót csökkentenek – mondta lapunknak Willi Semmler, a New York-i New School Egyetem közgazdászprofesszora, aki szerint nem kell mindent névértéken venni, amit Trump a kampányban elmondott.
Így lassan fordulhat rá a Trump-elnökség az olyan, elutasított nemzetközi szerződésre, mint az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény (NAFTA) vagy a tervezett transzatlanti megállapodás.
NEM KELL SZÉLSŐSÉGTŐL TARTANI
Számos tanulmány bizonyítja, hogy az elnökválasztások eredménye csak korlátozottan befolyásolja az amerikai piac teljesítményét, és ez ezúttal is így lesz. Az amerikai elnök hatáskörét jelentősen korlátozza, hogy minden törvénynek át kell mennie a kongresszuson. A republikánus többség ellenére egy szélsőséges politikai intézkedéscsomag bevezetése nagyon nehezen sikerülhetne Trumpnak – állítja lapunkhoz eljuttatott értékelésében Angel Agudo, a Fidelity International vagyonkezelő portfóliómenedzsere. Ezért fontos, hogy a befektetők ezután is a vállalatok fundamentális adataira összpontosítsanak.