A macskák különböző állatok egész populációival végeztek Ausztráliában azóta, hogy az európai telepesek két évszázaddal ezelőtt betelepítették őket, és később a kiirtásukra, valamint a sterilizálásukra irányuló erőfeszítések sem hozták meg a várt sikert.
A Wildlife Research című folyóiratban publikált mostani eredményeket az ország különböző részeiről begyűjtött, több mint tízezer, macskáktól származó táplálékmintára alapozták. A mutatók szerint évente nagyjából 650 millió gyíkkal és kígyóval végeznek az elvadult és a házi macskák Ausztráliában.
„Minden egyes vadon élő macska átlagosan 225 hüllővel végez egy évben” – mondta John Woinarski, a Charles Darwin Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy a vadmacskák több hüllőt ölnek meg Ausztráliában, mint az Egyesült Államokban, vagy Európában.
„Néhány példány ráadásul döbbenetes mennyiségű hüllőt eszik meg. Számos esetben találkoztunk olyannal, hogy egy macska gyakorlatilag tömte magába a gyíkokat, az egyik példány gyomrában például rekordot jelentő 40 gyíkot találtunk” – jegyezte meg a szakember.
A tanulmány szerint a macskák 250 különböző, köztük 11 fenyegetett hüllőfajból csemegéznek.
Ausztráliában több millióra rúg a vadon élő macskák száma, és őket teszik fő felelőssé az emlősök kipusztulásának magas arányáért.
A mostani tanulmányt készítő kutatócsoport tavaly kimutatta, hogy a macskák több mint egymillió madarat ölnek meg naponta Ausztráliában, köztük olyan fenyegetett fajok képviselőit, mint a pettyes avarrigó és az éjjeli papagáj.
Ausztrália fenyegetett fajokkal foglalkozó biztosa, Sally Box szerint a macskák kétségtelenül károkat okoznak, ám nehéz pontosan megmondani, hogy milyen hatással vannak a hüllők populációira, mivel azok többségénél a méretükre vonatkozóan nincsenek adatok.
Az ausztrál kormány több mint 30 millió ausztrál dollárt (6,2 milliárd forint) különített el az elvadult macskák megfékezésére irányuló projektek finanszírozására.
Az Ausztrál Vadvédelmi Felügyelőség a múlt hónapban végzett egy 44 kilométer hosszú elektromos kerítés felállításával, amivel csaknem 9400 hektárnyi sivatagi területet tettek macskamentessé.
A területet idővel nagyjából 100 ezer hektárosra bővítik, lehetővé téve a ragadozók által a kihalásra szélére sodort őshonos állatfajok újra-betelepítését.