Úgynevezett „bíróság barátai” beadvány (amici curiae) formájában támogatta tegnapra virradóra 97 vezető amerikai technológiai vállalat a felpereseket a Donald Trump elnök kitiltási rendeletéhez kapcsolódó jogvitában. Egy San Franciscó-i székhelyű fellebbviteli bíróság hamarosan dönthet a hét, zömé-ben muszlim lakosságú ország – akár amerikai vízummal vagy tartózkodási engedéllyel (zöldkártyával) rendelkező – polgárai, valamint (országtól függetlenül) a menekültek kitiltási ügyében. Az Amerika egyik technológiai csomópontjának tartott Szilícium-völgyben 37 százalékosra teszik az Egyesült Államokon kívül született munkaerő arányát. Az amerikai techvállalatok még keveslik is az évi 85 ezer fős kvótát, amellyel magasan képzett külföldiek utazhatnak be. „Országunk legnagyobb felfedezései között számos olyan van, amely bevándorlók nevéhez fűződik, ők hozzák létre az ország leginnovatívabb és leg-emblematikusabb vállalatait”, olvasható a világszerte ismert Apple, Google, Facebook, Microsoft, Twitter, Netflix és Uber által jegyzett beadványban.
Az Amazon, valamint az Expedia internetes szolgáltató már korábban hasonló tartalmú beadvánnyal élt. Jeff Bezos, az Amazon alapító-vezérigazgatója egy hete a dolgozóknak küldött körlevelében hangsúlyozta: az Egyesült Államok bevándorlók országa. A cég 49 érintett alkalmazottjáról tud a kitiltási rendelet kapcsán. Elsőfokú ítéletében – amellyel felfüggesztette Trump rendeletének végrehajtását – a bíró is azzal érvelt: a felperes két szövetségi államnak, Washingtonnak és Minnesotának anyagi kárt is okoz a külföldiek kitiltása. A mostanihoz hasonló kitiltási rendelet mellett Steve Jobs, az egykori Apple-vezér apja sem érkezhetett volna az Egyesült Államokba.
Az amerikai sajtónak feltűnt: nem adták a nevüket az irathoz a Trump tanácsadói testületében szerepet vállaló Elon Musk érdekeltségei, a Tesla és a SpaceX űrkutatási vállalat. Musk – aki dél-afrikaiként maga is külföldi születésű – ezt azzal indokolta, hogy részt vesz a Fehér Ház politikájának formálásában: belülről könnyebben tud hatni Trumpra.
DEMOKRATÁK IS LATBA VETIK BEFOLYÁSUKAT
Volt amerikai külügyminiszterek, így a demokrata párti Madeleine Albright és John Kerry, valamint nemzetbiztonsági vezetők, köztük Michael Hayden és Leon Panetta egykori CIA-igazgató, illetve védelmi miniszter nyilatkozatban fordult a kitiltási rendeletet tárgyaló fellebbviteli bírósághoz. Az összesen tíz aláíró ebben hangsúlyozza: szerintük a rendelet nemhogy nem mozdítja elő, de sérti a nemzetbiztonsági és külpolitikai érdekeket. Washington és Minnesota szövetségi állam jogi képviselői pedig tegnap azzal érveltek: újra káosz lehet, ha a bíróság visszaállítja a beutazási tilalmat. A bírói testületben két főt demokrata párti, egyet pedig republikánus elnök nevezett ki.