Huszonöt éve nem nőtt olyan lassú ütemben Kína gazdasága, mint 2015-ben. A bővülés mértéke a pekingi statisztikai hivatal tegnap közzétett adatai szerint 6,9 százalék volt a 2014-ben regisztrált 7,3 százalék után. A bruttó hazai termék (GDP) a tavalyi negyedik negyedévben 6,8 százalékkal bővült éves összehasonlításban, szemben a harmadik negyedévi 6,9 és az első két negyedévi 7 százalékkal. Közgazdászok a tavalyi növekedési ütemet elemezve azonban megjegyzik, hogy az még így is azon az észszerű tartományon belül van, amit a pekingi kormány korábban célként meghatározott, azaz „7 százalék körül”. A szolgáltatóipar hozzájárulása a kínai GDP-hez a történelem során először haladta meg az 50 százalékot, ami a statisztikai hivatal szerint arra utal, hogy hatékonyan alakították át a növekedési modellt.
Azaz az export és az ipar – különösen a nehézipar – már nem a fő hajtóereje a bővülésnek, ezek helyét átvették az infrastrukturális állami beruházások, a feldolgozóipar, az értéknövelt termékeket előállító elektronikai ipar és az elektronikus kereskedelem. A lassulás ellenére 2015-ben 6,8 millió új munkahely jött létre Kínában, az egy főre eső nemzeti jövedelem pedig nominálisan 8,9 százalékkal, 3341 dollárra nőtt – írja a China Daily hírportál. A gazdaság felrázása érdekében a vezető kínai gazdaságpolitikusoknak mérlegelniük kell további monetáris enyhítési intézkedések bevezetését, még annak kockáztatásával is, hogy tovább gyengül a nemzeti valuta, valamint felgyorsul a tőkekiáramlás – mutat rá a Bloomberg. Az élénkítés ellen szól viszont, hogy a szolgáltatóipar immár a GDP több mint felét adja, ami csillapította a lassulás hatásait és támogatta a foglalkoztatottságot. Ami a kínai gazdaság további növekedési kilátásait illeti, Peking azt a cél tűzte ki, hogy 2020-ig legalább 6,5 százalékos ütemet kell tartani.
Nyugati elemzők konszenzusa szerint ebben az évben a bővülés üteme valóban 6,5 százalék lesz, ám ez 2017-ben már 6,3 százalékra lassul. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) viszont legfrissebb előrejelzésében úgy látja, hogy ez a 6,3 százalék már 2016-ban bekövetkezik, mint ahogy megelőző prognózisában jelezte. A következő évben pedig még alacsonyabb, 6 százalék lesz a bővülés üteme. Az IMF ugyanakkor tegnap – egy éven belül immár harmadszor – lefelé, 3,4 százalékra módosította a globális gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését, s ennek okaként éppen a kínai gazdaság megtorpanását nevezte meg. Közelebbről: visszaesett a kereskedelem, valamint a nyersanyagárak is csökkentek, ami visszafogja Brazília és más feltörekvő piac fejlődését. A legfrissebb prognózis 0,2 százalékponttal marad el a legutóbbi, tavaly októberi előrejelzéstől. Az IMF-et elemzése elkészítésekor aggasztotta az olaj tartósan alacsony ára is, továbbá az a globális bizonytalanság, amely az amerikai Federal Reserve óvatos és fokozatos kamatemelési politikáját körüllengi.