„Lejárt a turáni átok, le kell tenni az egymás elleni versengésről, mert az ebben a kérdésben biztos kudarchoz vezet” – így összegezte a tervezett erdélyi magyar kórházzal kapcsolatos véleményét Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője. Mint emlékezetes, tavaly nyáron került szóba először, hogy magyar költségvetési támogatással épüljön kórház Erdélyben, a határon túli magyarok egészségügyi ellátását segítendő. Egy képviselői kérdésre válaszolva akkor az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta: a nagyváradi református közösség kérése és javaslata nyomán kezdődött el a kormányzati gondolkodás egy erdélyi kórház építéséről, amely valóban a magyar állam támogatásával létesülne. Rétvári Bence jelezte ugyanakkor, hogy a döntés előtt részletes elemzéseket kell még végezni. Az erdélyi kórház lehetséges helyszíneként első körben Nagyvárad, azután Marosvásárhely került szóba, ez utóbbiról maga a kormányfő tett említést tavaly Tusványoson. Zombor Gábor korábbi egészségügyi államtitkár ezt azzal magyarázta, hogy több helyszínt is vizsgálnak, „nem csak egy elemben gondolkodik a kormány”.
A tervről azóta nem hallani, Tar Gyöngyi szerint is parkolópályára került, vele legalábbis nem egyeztetett senki, holott korábban kifejezetten kérték a szakmai álláspontját. Akkor – mint elmondta – több szempontot is mérlegelve Csíkszeredát javasolta helyszínként, Székelyföldön ugyanis – szemben a többi erdélyi területtel – sokkal elmaradottabb az egészségügyi ellátás, miközben itt az átlagosnál is kedvezőtlenebbek a lakosság egészségügyi mutatói. Az itt élőknek most több száz kilométert kell utazniuk a komolyabb egészségügyi problémáikkal, nem jutnak hozzá a korszerű kezelési eljárásokhoz, nincs intervenciós kardiológia és neurológia, ami az agyvérzést vagy szívinfarktust szenvedett betegeken segítene. A daganatos betegek számára nincs célzott molekuláris és radioterápiás lehetőség Székelyföldön, s nem létezik rehabilitációs hálózat. Mindeközben a növekvő egészségügyi ellátásra szoruló lakosságot fogyatkozó létszámú, öregedő és fásult orvosok és nővérek látják el – fogalmazott Tar Gyöngyi, aki szerint a romániai magyar orvosok és ápolók elhagyják az erdélyi kórházakat.
A Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság Csíkszeredát javasolta az új intézmény helyszínéül
A szakember rámutatott: az erdélyi egészségügyi infrastruktúra fejlesztése nem érdeke a központi hatalomnak, egy új kórházberuházás viszont jelentősen meghaladja a helyi önkormányzatok anyagi lehetőségeit, a magántőkén belül pedig csak azok jönnek ide, akik kiszorulnak a jobb, vagyis fizetőképes piacokról. Ezért van szükség a magyar állam segítségére, mégpedig úgy, hogy ne egy kórház, hanem egy egészségcentrum jöjjön létre Székelyföldön, amelyben a szűréstől a diagnosztikán át a korszerű kezelésekig és a rehabilitációig mindent helyben megkapnának a környéken élők. Ez a centrum több lépésben felszerelhető lenne mindazokkal a korszerű diagnosztikai és terápiás eszközökkel, „amelytől a román központi elpolitizált elosztási rendszer módszeresen megfosztja a Székelyföldet” – mondta. Tar Gyöngyi szerint ugyanakkor már a helyszín kiválasztásában is felelős döntést kell hozni, amelyben a politikai versengést a szakmai érvek alá kell rendelni. „Le kell tenni a szokásos kistérségi versengésről, mert az ebben a kérdésben biztos kudarchoz vezet. Lejárt a turáni átok” – hangsúlyozta a szakember.
