A világ legjelentősebb olajvállalatainak vezetőit felsorakoztató londoni konferencián a résztvevők két táborra szakadtak. Az egyiket azok a tanácsadócégek és bankházak alkotják, amelyek szakértői szerint az árak tartósan alacsonyan maradnak. A másikat a BP, a Shell és az orosz Rosznyefty vezetése, akik szerint a piac túltöltését biztosító források már az év végére elapadnak, és jövőre megindulhat az árak emelkedése. Egyelőre azonban az árak lejtőn vannak, s ezért Igor Szecsin, a Rosznyefty elnöke elsősorban a pénzügyi spekulánsokat okolta. Szerinte ugyanis jelenleg egy sor tisztán pénzügyi befektető játszik az áresésre, és semmi sem gátolja meg őket abban, hogy teszteljék a legalacsonyabb szinteket is, lemenve akár a hordónkénti 10 dollárig is.
Az utóbbi időkben felröppent hírek, amelyek szerint az oroszok készek lennének egyezkedni a többi kitermelővel a felhozatal visszafogásáról az árak feltornázása érdekében, egyelőre alaptalannak bizonyultak. A Rosznyefty elnökének az a véleménye, hogy egy egymillió hordós kitermeléscsökkentésről megkötött megállapodás sokat segítene a piacon, de szerinte nincs kivel megkötni az alkut. Nem bízik ugyanis abban, hogy akár a szaúdiak vagy az irániak betartanának egy ilyen egyezséget.
A partnerek eközben pontosan ilyen bizalmatlanok Moszkvával szemben, és egyáltalán nem alaptalanul. Az orosz olajkitermelés tavaly elérte az 534 millió tonnát. Ha a Kreml alkudni akarna a többiekkel, nem növelné tovább a termelést. A januári adatok szerint azonban az orosz vállalatok 46 millió tonna nyersanyagot hoztak felszínre, ami napi 10,9 millió hordónak felel meg az idei első hónapban. Ez 1,5 százalékkal haladja meg a tavalyi első hónap teljesítményét. Szecsin ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az orosz olajvállalatok még akkor is képesek lesznek hosszú évekig erre a tempóra, ha az árak alacsonyan maradnak. A UBS svájci bankház elemzői ezzel szemben viszont csak néhány évet adnak az oroszoknak, mivel szerintük az évtized végére már elkezd csökkenni a kitermelés Oroszországban, ha az árak nem indulnak meg ismét felfelé.
Az orosz kormányzat azonban az olajárak esése miatt a költségvetésben tátongó lyukat éppen a Rosznyefty 19,5 százalékos részvénycsomagjának értékesítésével szeretné betömni. Ebből 500-550 milliárd rubel, vagyis a mai árfolyamon 7 milliárd dollár körüli bevételre számít. Ezzel az állami tulajdonrész 50 százalék plusz egy részvényre csökkenne a legnagyobb orosz olajvállalatban, amelyben a BP is rendelkezik 19,75 százalékos részesedéssel. Szecsin és a BP elnöke, Bob Dudley is úgy nyilatkozott, hogy inkább 100 dolláros olajárak mellett kellene a Rosnyefty részvénycsomagját értékesíteni. Vagyis soha, mert a szakemberek szerint végleg letűnt a három számjegyű olajárak korszaka.
Az orosz kormánynak azonban ennél komolyabb gondjai is vannak az eladással. Az egyik a Rosznyefty adóssága, amely meghaladja az 1600 milliárd rubelt, vagyis a várt bevétel háromszorosát teszi ki. A másik, hogy erre a tekintélyes részvénycsomagra stratégiai befektetőt kellene keresnie. A BP nem gondolkodik részesedésének bővítésében, de nem tolonganak az indiaiak vagy a kínaiak sem. A komolyan számításba vehető potenciális vevők a jelek szerint kivárnak, mivel tartósan alacsony árak mellett a Rosznyefty csak ennél olcsóbb lehet.
