Mindez azért lenne bombameglepetés, mert – mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung tegnapi elemzése emlékeztet – Franz Josef Strauss egykori bajor miniszterelnök szavai szerint a keresztény uniópártoktól nem állhat jobbra mértékadó tömörülés; ez a nagypolitika egyik alapvetésévé is vált Németországban az elmúlt évtizedekben. Tartományi választáson nem is kapott még soha jobboldali párt több szavazatot a CDU/CSU-nál.
Az egykori NDK területén található Mecklenburg–Elő-Pomeránia ugyan súlyánál fogva nem sorsdöntő a CDU, valamint Angela Merkel kancellár számára, de nem is éppen jelentéktelen a berlini politika itteni tesztje. A holnapi voksolás nyitja meg a jövő évi Bundestag-választások előtti „bemelegítésnek” tekinthető tartományi megméretések sorát. Nem mindegy, milyen eredményekkel a tarsolyában mehet Merkel a decemberi pártkongresszusra, ahol bejelentheti újraindulását a kancellári posztért. Két hét múlva az önálló tartománynak is számító Berlinben, jövő tavasszal pedig a Saar-vidéken, Schleswig-Holsteinben, valamint Észak-Rajna–Vesztfáliában voksolnak.
Mecklenburg–Elő-Pomerániában ugyanúgy nagykoalíció kormányoz, mint Berlinben, csak éppen az SPD vezetésével, amely most is a legtöbb, 28 százaléknyi voksra esélyes. A legutóbbi, 2011-es voksoláson az AfD még nem vett részt. De az EU-adósságválság mellett a migrációs krízis is az elégedetlenek nagy táborát sodorta e párt felé – annak dacára, hogy az északkeleti országrészben található tartományban kevés menedékkérő él, sőt külföldi is alig. Ez ma az egyik legfontosabb politikai kérdés ott is. Az AfD megerősödésével párhuzamosan meggyengült a szélsőjobboldali Nemzeti Demokrata Párt, amely várhatóan ki is esik a tartományi kormányból.