Athén több száz milliárd eurót követel Németországtól a háború alatt elkövetett náci háborús bűnök kompenzálásaként. Berlin már számtalanszor bocsánatot kért második világháborús szerepéért – legutóbb Frank-Walter Steinmeier államfő csütörtöki görögországi látogatása alkalmával –, ugyanakkor szerinte a balkáni ország már elég pénzt kapott.
Steinmeier emlékeztetett rá, hogy a megszállás alatt 25 ezer embert internáltak a főváros melletti koncentrációs táborba, ezen túlmenően pedig 60-70 ezer görög zsidót öltek meg a háború alatt. Az 1941-től tartó megszállás összesen 300 ezer görög életébe került.
Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök éppen a múlt hónapban jelentette be, hogy még ebben az évben parlamenti jóváhagyást fog kérni a Németországnak benyújtandó újabb, az 1990-es évektől fenntartott jóvátételi követelésre. Egy 2016-os parlamenti jelentés szerint ez nem kisebb összeg, mint 270 milliárd euró, ami az év végére 300 milliárdra is felmehet – s ebben benne van az a tízmilliárd eurónyi összeg is, amit a németek akkoriban kölcsönként kikényszerítettek a görög nemzeti banktól megszállási költségek címén. Németország ez utóbbi összeget sohasem fizette vissza, ennek ellenére Berlin ragaszkodik álláspontjához, hogy már jogilag is lezárta az ügyet.
A német államfőt Alexisz Ciprasz fogadta. A görög kormányfő 300 milliárd eurót kérne 300 ezer életért F
Fotó: Reuters
A német kormány ismételten két megállapodásra hivatkozik. Az egyiket 1960-ban kötötték több európai országgal 115 millió német márka (mai árfolyamon 59 millió euró) kifizetéséről. Ehhez csatlakozott még egy kiterjesztett jóvátételi program is, amelyből feltehetően a görögök is részesültek. A másik egyezmény az úgynevezett kettő plusz négy megállapodás, amelyet Kelet- és Nyugat-Németország és a négy megszálló hatalom kötött 1990-ben, a német egyesítés évében. Ekkor egyúttal azt is hangsúlyozták, hogy további jóvátétel kifizetése már nem lehetséges.
A német kormány biztosra veheti, hogy a lengyelek is benyújtják háborús jóvátételi igényüket, s ebben szorosan együttműködnek majd görög kollégáikkal. Varsó azonban sokkal nagyobb summát, 740 milliárd eurót követel, az erről szóló végső jelentést a jövő év elején terjeszti elő Arkadiusz Mularczyk, a lengyel jóvátételi bizottság elnöke, s csak ezután válik hivatalossá a követelés. Athén és Varsó bízik abban, hogy Berlin hajlandó lesz kompromisszumot kötni a folyamatos nyomás hatására.
Az egyébként, hogy nyilvánosan próbálják fizetésre bírni Németországot, mindkét országnak jól jön a jövő évi nemzeti parlamenti és az európai parlamenti választások előtt. Felmérések szerint a lengyelek többsége támogatja, hogy vezetőik ne lankadjanak az ügyben. A német kormány eddig mindig azzal utasította vissza a lengyel igényt, hogy a varsói kommunista vezetés 1953-ban lemondott a háborús jóvátétel követelésének jogáról. Ennek érvényességét azonban tavaly több lengyel kormányhivatalnok is kétségbe vonta.
Mozgolódnak a volt német gyarmatok is
Amerikai bíróságon próbálnak maguknak elégtételt, illetve pénzbeli jóvátételt szerezni a német gyarmati időszak népirtásai miatt Namíbia – az egykori Német Délnyugat-Afrika – herero és nama nemzetiségei. Rövidesen újabb meghallgatás lesz egy New York-i bíróságon az immár több mint egy éve zajló ügyben, miközben a német kormány semmilyen együttműködési szándékot nem mutat, például képviselői nem jelentek meg az előkészítő megbeszéléseken sem. Sőt, a hivatalos bocsánatkérés is elmaradt azon 1900-as évek elején elkövetett atrocitások miatt, amelyek során a német császári csapatok hererók és namák tízezreit mészárolták le, köztük nőket és gyermekeket.
