Előre borítékolni lehetett volna, hogy a Nyugat egykori kedvence, a ma már boszniai szerb nacionalistának tekintett Milorad Dodik lesz a szerb entitás részéről a háromtagú elnökség tagja. A politikus az utóbbi időben nyíltan az elszakadás mellett szállt síkra, de a választások megnyerése után diplomatikusan fogalmazott, amikor azt mondta, a célja, hogy az ország megszabaduljon a nemzetközi protektorátus béklyójától, burkoltan utalva rá, hogy ezzel lehetőség nyílna az ország (békés) felosztására.
Dodik 2006 óta áll a Boszniai Szerb Köztársaság élén, és többször indítványozta népszavazás kiírását a szerb entitás elszakadására vonatkozólag. Érdekes a politikusi pályája, hiszen Dodik korábban mérsékelt, a Nyugat számára is elfogadható politikusnak számított.
Később azonban Kelet felé fordult, amikor rájött, illetve úgy gondolta, hogy a Nyugat csak ígérget. Dodik az utóbbi időben próbálta mind szorosabbra vonni a Szerb Köztársaság és Oroszország viszonyát. Megválasztását követően kijelentette, hogy nem Boszniát, hanem kizárólag a szerbeket és a Szerb Köztársaságot fogja társállamelnökként képviselni. Elszakadási törekvéseit a jelek szerint Putyin is támogatja, míg Alekszandar Vucsics szerb elnök hangsúlyozza ugyan, hogy mellette áll, ugyanakkor próbálja mérsékelni törekvéseiben. A Szerb Köztársaság második legnagyobb befektetője Szerbia után Oroszország.
A Bosnyák Föderáció társállamelnök-jelöltjei közül végül Sefik Dzsaferovics, a törökbarát muzulmán-nacionalista Demokratikus Akciópárt (SDA) jelöltje diadalmaskodott. Nem sokkal kapott azonban kevesebb szavazatot az etnikai megosztást elutasító Denisz Betyirovics, a Szociáldemokrata Párt (SDP) fiatal jelöltje.
Bebetonozta a multikulturalizmus kudarcát a voksolás
Fotó: REUTERS/Dado Ruvic
A horvátok elnökségi tagját viszont egy olyan jelölt személyében választották meg, aki nincs jó viszonyban Zágrábbal. Sok horvát árulónak tartja, mert a háborúban is a bosnyákok oldalán harcolt. Azt hirdeti, nemzetiségre, vallásra való tekintet nélkül mindenki boszniai. Azzal vádolja Szerbiát és Horvátországot, hogy titokban Bosznia-Hercegovina felosztásán dolgoznak.
Nem túl jó kilátások Bosznia-Hercegovina jövője szempontjából. Az ország politikai rendszere bonyolult, miközben még az egyes kantonok is autonóm szervekkel rendelkeznek. Ez azonban egyelőre nem a valódi jogok és jogkörök kiszélesedését eredményezte, viszont a rendszer fenntartására elmegy az állami bevételek nagy része.
A 3,7 milliós országban a bosnyák-horvát és a szerb entitás tíz kantonjában összesen 155 miniszter szolgál. A bevételek 64 százaléka az államapparátus fenntartására megy el, nem csoda, hogy a megélhetési politizálás elképesztő méreteket öltött. A fél magyarországnyi Bosznia-Hercegovina GDP-je mindössze 17 milliárd dollár, az egy főre eső GDP az EU-átlagnak mindössze 15 százaléka. A lakosság többnyire a külföldön dolgozó rokonok által hazautalt támogatásból él.
Érdekes azt is megjegyezni, hogy az Európai Emberi Jogok Bírósága már kétszer is vizsgálódott az ügyben, hogy a hatályos választási rendszer szerint aki nem tartozik a hivatalosan elismert három nemzetiség egyikéhez sem, nem is jelöltetheti magát a választásokon. Valójában Valentin Inzko, szlovén származású osztrák diplomata az, aki a jogászok véleménye szerint több mint 80 százalékban gyakorolja az alkotmányos hatalmat. Inzko az ENSZ főképviselője már 2009 óta.
