Moszkva tegnap megkezdte a Szíriában szolgálatot teljesítő orosz katonai egységek létszámának csökkentését, jelentette be Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke. Elsőként a Kuznyecov admirálisról elnevezett repülőgép-hordozó cirkáló és a kötelékébe tartozó hadihajók távoznak a polgárháború sújtotta ország felségvizeiről. Az orosz tengerészet zászlóshajója még novemberben érkezett a szíriai partokhoz. A cirkáló fedélzetéről felszálló vadászgépek számos légicsapást hajtottak végre a Damaszkusz ellen harcoló felkelők és az Iszlám Állam állásai ellen. A sikeresen végrehajtott bombázások ellenére egyes katonai elemzők kudarcosnak tartják a Kuznyecov admirális bevetését, mivel a csupán alig több mint két hónapnyi aktív szolgálat során két repülőgépet is elvesztettek landolási és felszállási problémák miatt. Az orosz hadsereg szíriai katonai misszióját vezető parancsnok, Andrej Kartapolov ugyanakkor úgy véli, hogy a cirkáló maradéktalanul teljesítette az elvárt feladatokat, és az orosz csapatok légi képességei a hadihajó kivonását követően is megfelelőek maradnak.
A katonai jelenlét leépítéséről még december 29-én, a Moszkva és Ankara által tető alá hozott tűzszünet kezdetén született döntés. Nem ez az első alkalom azonban, hogy Oroszország csökkenti csapatai létszámát Szíriában. 2016 márciusában több vadászgépet és bombázót is kivontak a közel-keleti országból. Az orosz államfő, Vlagyimir Putyin tavaly év végén kiadott rendeletének végrehajtása vélhetően az egy hete érvényben lévő fegyvernyugvást körüllengő kezdeti bizonytalanságok miatt váratott magára mostanáig. A Moszkva által támogatott szíriai kormányerők stratégiai helyzete rengeteget erősödött az utóbbi hetekben, emiatt az ellenzéki erők is hajlamosabbak a kiegyezésre. A jelenlegi erőviszonyok alapján feleslegesnek tűnik a cirkáló rendkívül költséges bevetésének folytatása. A Kuznyecov admirális kivonásának leállítása még az összecsapások esetleges kiújulása esetén sem lenne indokolt.
Az utóbbi napok történései miatt egyre növekszik annak esélye, hogy a tűzszüneti megállapodás kudarcba fullad. A szíriai fővárosban ugyanis súlyos válság alakult ki a vízellátás terén, miután megszűnt Damaszkusz legfőbb, a lázadók kezén lévő vízforrásának működése. A kormányerők és a felkelők egymást vádolják a vízhiány miatt. Az ENSZ tegnap figyelmeztette a szemben álló feleket, hogy a vízellátás szabotálása háborús bűnnek minősül. A világszervezet szíriai humanitárius akciócsoportjának vezetője, Jan Egeland hangsúlyozta, drámai állapotok alakultak ki az elmúlt egy hétben. A norvég diplomata emlékeztetett, hogy a harcok és a feltételezett szabotázsakciók miatt mintegy öt és fél millió ember ivóvízhez jutása került veszélybe.
Helyi források heves összecsapásokról számoltak be tegnap a vízforrás körül. A szíriai hadsereg nagy erőket vetett be a stratégiai fontosságú terület visszaszerzésére, de heves ellenállásba ütköztek a lázadók részéről. A körülzárt területet ellenőrző felkelőknek korábban felajánlották a szabad elvonulás lehetőségét, ám nem éltek vele.
Leleplezték a rakétákat
Egy izraeli kémműhold rövid hatótávolságú orosz ballisztikusrakéta-lerakatot fedezett fel a Szíria nyugati partvidékén fekvő Latakia közelében, számolt be tegnap a Channel 2 nevű izraeli televíziós csatorna. A felvételeken jól kivehetőek az Iszkander típusú, fejlett katonai eszközök, amelyek hatótávolsága akár az 500 kilométert is eléri. A képek alátámasztják a nyugati hírszerző szolgálatok által már korábban is megszellőztetett információkat a fegyverek szíriai telepítéséről. Izraeli szakértők szerint az általában titkos stratégiai helyszíneken, álcaháló alatt tartott rakétákat vélhetően a heves esőzések miatt voltak kénytelenek átköltöztetni, s ezalatt a kémműhold felvételeket tudott készíteni róluk.