Pierre Moscovici a CNBC-nek adott interjújában ecsetelte ennek útját-módját, aminek lényege, hogy az érintett kormányok fokozzák menekültekkel kapcsolatos kiadásaikat. Ez növelné a keresletet, ha a monetáris politika már egyszer csődöt mondott. „Ha a gazdaságot nézzük – és csakis a gazdaságot –, meggyőződésem, hogy a megfelelő intézkedésekkel el tudnánk érni a további 0,2-0,3 százalékos bővülést” – mondta. Ezek közé az intézkedések közé tartozna, hogy a kormányok munkalehetőséget, alapvető jövedelmet, lakást, oktatást és egészségügyi ellátást biztosítanának a menedékkérőknek, miközben átalakítanák az unió menekültpolitikáját és javítanák a határellenőrzést.
Mindezek az erőfeszítések, beruházások évi 45 milliárd dollárjába kerülnének a térségnek három-öt éven át, mint ahogy azt a menekültek pénzügyi segélyezésének egyik legfőbb szószólója, Soros György amerikai üzletember már ki is számolta. A kormányoknak ki kellene használniuk az EU nagyon kedvező, AAA hitelbesorolását, s hitelt kellene felvenniük a projekt finanszírozására, aminek aztán pozitív többszöröző hatása lenne a gazdaság minden területén. Németország 2016-ra már be is tervezte költségvetésébe a GDP-je 0,5 százalékára rúgó kiadásnövelést a migránsok még nagyobb támogatása érdekében. Ausztriában ez az arány 0,3, Svédországban pedig 0,9 százalék.
Görögországot kivéve Moscovici kedvezően ítéli meg az EU-tagállamok gazdasági kilátásait, szerinte a következő években átlagosan 1,5-2 százalékos növekedés várható. Sőt, ezek a számok még emelkedhetnek is, ha az EU véghezviszi a szerkezeti reformokat, s figyelembe vesszük a 2014-ben bejelentett, 315 milliárd euró értékű munkahelyteremtő program hatásait. A pénzügyi biztos szerint a probléma lényege jelenleg az, hogy kevés a beruházás az EU-ban, s ezt a hiányt a közeli jövőben sürgősen pótolni kell.