Könnyen elenyészhet Montenegró reménye, hogy belátható időn belül modern autópálya szeli át területét Bar kikötővárostól a szerb határig (Boljare).
Pedig a podgoricai kormány az évszázad útépítésének nevezte a számos viadukttal és alagúttal tarkított, kínai kivitelezésű, 165 kilométeres sztrádát, amely tengeri hozzáférést biztosítana Szerbiának.
A montenegrói kormány azonban kénytelen volt felébredni délibábos álmából a 41 kilométeres első pályaszakasz megépítése után. Ennek oka elég egyszerű: az erre a részre biztosított kínai hitel akkora adósságba verte a kis balkáni államot, hogy a kabinet a pénzügyek rendezése érdekében kénytelen volt adót emelni, befagyasztani a közalkalmazottak bérét és megnyirbálni az anyasági támogatást. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is megkongatta a vészharangot: az ország ne verje magát további adósságba az ambiciózus projekt miatt.
Kínai munkavállaló dolgozik az autóúton
Fotó: Reuters
Az ügyet tovább cifrázza az az éles vita, amely egyrészt az EU-n belül, másrészt az uniós tagságra ácsingózó nyugat-balkáni államok között folyik Kína növekvő befolyásáról és a tőle való függésről. Több más, kínai pénzen infrastruktúrát építő ázsiai és afrikai ország már úszik az adósságban, Montenegró az első európai állam, amely most szembekerült ezzel a problémával. Felmerült annak a lehetősége is, hogy magánvállalatok bevonásával építik tovább az autópályát, ám számítások szerint Montenegró így is rosszul járna.
Az IMF azt javasolja, várják meg az EU-csatlakozást, ám az tíz évbe is beletelhet.
