Mr. Warner elsőre egy kedélyes amerikai nyugdíjasnak tűnt, amint belépett a terembe, mintha csak Budapest szépségei vonzották volna Magyarországra. Aki elkapta egy-két szóra, azzal szívesen beszélgetett az előadás előtt és után is. Előadása során azonban az összes gesztusa, arcának minden rezdülése jelezte, mondanivalójának témáját nagyon is komolyan veszi, és mástól is viszont szeretné látni ezt a tiszteletet.
Az egyébként fizikaprofesszor Warner módszerének egyik sajátossága, hogy elsődleges forrásokra épít, és nem véleményekre, nem különféle magyarázatokat igyekszik összesíteni. Képessé szeretne tenni egyszerű hétköznapi embereket arra, hogy az iszlámot megértsék, és hogy arról beszélni, vitázni tudjanak. Felfogása szerint ugyanis az iszlám egyszerű, másképp nem lenne ennyi követője – de nem mindegy, miként fognak hozzá a megértéséhez.
Bill Warner világa saját bevallása szerint 2001. szeptember 11-től változott meg, a World Trade Center elleni merényleteket követően. „Olyan országban élek, ahol az emberek képtelenek megkülönböztetni egymástól egy szikhet egy muszlimot, vagy egy hindut”. Ez a felismerés indította el azon az úton, hogy az iszlám szakértőjévé váljon, amihez a reáltudományok módszertanait hívta segítségül.
„Matematikus vagyok, mi szeretünk az alapoktól indulni. Ha például fizikából adok elő, azzal kezdem, hogy felejtsék el a képleteket. Ismerni kell az alapvető törvényeket, azokból minden más lényeges levezethető. Az iszlám alapjait, az eredetét kezdtem tanulmányozni” – vágott a témába a professzor, és valahol itt volt az a pont, amikor a kedélyes turista végérvényesen átváltozott profi előadóvá. Erre tökéletesen rímelt mondanivalója is: nem feltétlenül az általa csodált Európát akarta látni, hanem európaiakkal szeretett volna beszélgetni. Hasonló különbség az is, hogy meglátása szerint az iszlám megértéséhez nem a muszlimokat kell megismerni, hanem Mohamed prófétát. Részben azért, mert Mohamedről több szó van a Koránban, mint Allahról, másrészt egy istenséget nehezebb megérteni, mint egy valóságosan élt embert.
Megérteni a Koránt
Óriási hibának tartja, hogy aki az iszlámról akar tanulni, akkor az egyből a Koránt kezdi el olvasni. A Koránt viszont szerinte épp nem azért írták, hogy könnyen meg lehessen érteni.
Tehát előbb Mohamed életének menetét kell sorba rendezni, és Bill Warner szerint ezután már egy könnyen érthető Koránt kapunk.
Ennek oka például az is, hogy több olyan utalást tartalmaz a Korán Mohamed életével kapcsolatban, amelyek ott nincsenek részletesen kifejtve, így az olvasó nem érti azokat teljes egészében.
A Koránban 91 vers szól arról, hogy minden muszlim minden részletében Mohamed életét kell, hogy kövesse, a professzor ezért fontosnak tartotta röviden ismertetni azt.
Miután Allah prófétájává vált, 13 évig prédikált Mekkában, ezalatt 150 arabot térített meg, majd Medinába száműzték, ahol olyan politikussá vált Bill Warner szavai szerint, aki dzsihadista lett, mivel számos dzsihadista tett fűződött a nevéhez. Halálakor azonban már egész Nyugat-Arábiába muszlimmá vált. A vallás nem volt sikeres, a dzsihád, a szent háború és a politika viszont igen. Az iszlám vallásként indul, és a sikerét a dzsihád és a politika hozza meg. Warner emlékeztetett rá: a Korán azt mondja, ez egy állandó, megváltoztathatatlan, tökéletes minta. „Az iszlám lehet a béke vallása, de a dzsihád a politikája” – mondta a fizikaprofesszor.
A Korán egy Allahnak írt himnusszal kezdődik, és a világ politikai dominanciájával fejeződik be – hívta fel a figyelmet az előadó, aki elárulta, hogy a muszlimok kritikája szerint az ő Koránja nem az igazi Koránt tartalmazza. Tőlük annyit szokott kérni, előbb olvassák el az ö könyveit, utána olvassák újra azt a Koránt, amit a mecsetben kapnak.
Mohamedet a valaha volt legnagyobb hadvezérnek tartja. „Manapság senki nem megy a halálba Cézárért, Napóleonért, Nagy Sándorért. Mohamed viszont feltalálta a civilizációs hadviselést, a háború új formáját. A mai napon is meghalt valaki Mohamedért.”
A VALLÁS ÉS A POLITIKAI ISZLÁM
Warner számára az iszlám vallási aspektusa nem lényeges – „minden muszlimnak kívánom, hogy jusson el a Paradicsomba” -, érdeklődésének tárgya az, hogy az adott vallás, jelesül az iszlám, őt, a kivülállót a nem muszlimot (káfír) miképpen kezeli. „Ami a káfírokra vonatkozik, ez érdekel, ez a politikai iszlám”.
A szeptember 11-ei merényletet egy politikai cselekedetnek tartja, amit vallási motiváció fűtött. Példája szerint: ha a muszlimok ellepik az utcát és imádkoznak, akkor az ima a vallást, az utcára vonulás a politikát testesíti meg, ez utóbbi viszont már nem lenne megengedhető.
A saríával, a muszlim törvénykezéssel kapcsolatban is előhozott egy példát: a zsidók és a muszlimok sem esznek sertéshúst, de míg a zsidó törvények arra vonatkoznak, hogy a zsidók nem ehetnek, addig a muszlimok szerint senki sem ehetne sertéshúst. Bill Warner amondó, meg kell értenünk, hogy senki sem esik kívül a politikai iszlám látókörén, ezért tartja fontosnak, hogy az iszlámról mindenkinek legyen valamilyen véleménye.
„A doktrína egyértelmű: a világ minden szeglete az iszlám vallásgyakorlásé kell, hogy legyen.”
Ugyanezt látja abban, amikor muszlim vezetők a saría által elvárt módon készített ételt követelnek az iskolákban, börtönökben, és ide vezethető vissza az is, hogy Chicagóban kikényszerítették, hogy egy gyerek se vihessen az iskolába mályvacukrot, vagy mackó alakú gumicukrot. Ez már a politikai iszlám Bill Warner szerint, aki szerint tévúton járnak azok, akik ilyenkor engednek ezeknek a követeléseknek, mert toleránsak szeretnének lenni.
„Buta hibákat követünk el az iszlám elleni fellépés kapcsán. Fegyvereket, bombákat is bevetünk, de fegyverekkel és bombákkal soha nem fogjuk legyőzni az iszlámot. Ezt csak ideológiai vitákkal tehetjük meg, ugyanis ez az ideák háborúja” – mondta Warner, aki többször is megismételte, hogy civilizációs háború zajlik jelenleg.
Muszlimok tüntettek a Colosseumnál, mivel szerintük nincs elég és megfelelő imahely a számukra Rómában
Nem lehet kompromisszumot kötni az iszlámmal
A professzor hangsúlyozta, hogy az iszlám alapvető etikai elve az, hogy dualista. Ezt mutatja például az, hogy egy bizonyos fajta etikával kezeli a muszlimokat, és egy másik etika vonatkozik a nem muszlimokra, a káfírokra. Figyelembe kell venni, hogy semmi nem megengedett, ami ellenszegül az iszlámnak. „Nincs kompromisszum a kettő között” – szögezte le, majd egy újabb példával hozakodott elő, a túlzottan is a multikulturális társadalomban hívők számára.
„Amerikában a feleségbántalmazás tilos, a Korán viszont megengedi” – ami szerinte megint csak felveti, hogy miképpen lehetnének az USA-ban, vagy akár Magyarországon ugyanazok a törvények érvényesek a muszlimokra, és a többiekre.
„Ellenérvként szokták mondani: Amerikában is sok férfi megveri a feleségét. De ott ezzel törvényt szeg. Ha muszlim teszi ugyanezt, akkor teljesíti a kötelességét. Kérdés, hol a híd a kettő között, hol a multikulturális kompromisszum. Doktrinális alapon az iszlám civilizáció a minden törvény feletti uralkodásról szól. Sokan mondják, hogy ismerünk kedves muszlimot, és ő nem is veri a feleségét De a saría alapján joga lenne hozzá, hogy megverje”.
Bill Warner szerint nincs átjárhatóság a két út között, „vagy az egyik, vagy a másik. Az iszlám doktrína alapján gyűlölni kell a káfírt, le kell fejezni. Gyűlölet és szeretet között lehetséges-e a kompromisszum?”
A társadalmi eloszlás szerinte egyértelmű: vannak a muszlimok, és vannak, akiknek be kell tartani a saríát. Az iszlám megkülönbözteti a dimmiket, ő az, aki nincs elismerve a jogrendszerben, ő az, akit meg lehet gyalázni, alázni, becsteleníteni. „Ha egy muszlim fiatal megdobál kővel, akkor neked nem lehet visszadobni, és ne is jelentsd a rendőröknek” – mondta el Warner, aki el is árulta, hol található mindez a Koránban (9.29). „Kicsit eltér a multikulturális baloldali elméletektől”- kommentálta mondandóját. A tanár elismerte, néha számkivetettnek érzi magát a gondolkodók között.
„Kinek higgyek: a progresszív liberális balos gondolkodóknak, vagy Mohamednek? Én inkább Mohamednek hiszek.”
Majd azt is elmondta mit tenne, ha ő lenne a miniszterelnök Magyarországon.
„Budapest megélte az iszlám multikulturalizmusát 150 évig. Én nagyon odafigyelnék arra, hogy a történelemnek ezt a részét minden magyar gyerek megtanulja, mert az iszlám a saját gyerekeinek egy másik történelmet tanít. Spanyolországban több, mint hétszáz évig harcoltak, hogy kiűzzék az iszlámot. A muszlimok és a baloldaliak azt mondják, hogy ez volt Spanyolország aranykora, a civilizáció csúcspontja. De szeretném megkérdezni, ha ennyire aranykor volt, miért harcoltak a spanyol keresztények ennyi időn át azért, hogy kiűzzenek egy ilyen csodálatos multikulturális civilizációt?” – feszegette a baloldali körökben mindmáig tabunak számító témát, a „kordobai aranykor” mítoszát.
a migránspártiak nem ismerik az iszlámot
A bevándorlással kapocslatos kérdés megválaszolásakor újra hangsúlyozta: mást jelent az iszlám, és mást jelentenek maguk a muszlimok. „Akik simogatják a migránsokat, nem ismerik az iszlámot” – tette hozzá. Warner szerint hiba lenne azt mondani, hogy az Iszlám Állam gyakorlata maga az iszlám.
„Az emberek nem értik a különbséget a jó muszlim és a kedves muszlim között. Ugyanis a jó muszlim az, aki követi a saríát, megtartja az összes szunnát és teljes egészében a Korán szerint él. Akit mi kedves muszlimnak tartunk, az azért olyan, mert nem gyakorolja az iszlám minden aspektusát.”
A tanár szerint kevesen akarják tanítani az iszlámot, mivel nehezen értelmezhetőnek tartják. „De akkor miért van az, hogy egy írástudatlan egyiptomi paraszt érti az iszlámot, de a nyugati értelmiségi nem?” – tette fel a kérdést Bill Warner, aki előadása végén megnevettette közönségét.
„Küldetésem, hogy ne csak egy vízvezetékszerelő, vagy egy buszvezető értse meg az iszlámot, hanem egy nyugati értelmiségi is eljusson odáig” – zárta mondandóját Bill Warner, akit elmondása szerint sokan bigottnak tartanak azon véleményéért, mert szerinte a nyugati civilizáció jobb, mint az iszlám civilizációja.
(Bill Warner a CSPI International (Politikai Iszlám Tanulmányok Központja) meghívására mutatta be Az iszlám alapjai, Mohamed élete – A szíra és Mohamed hagyománya – A hadísz című köteteit.)
Mentés
