A Samarcónak 4,4 milliárd realjába fog kerülni a három éven át tartó takarítás. Ezt követően 2019-től 2031-ig évente nagyjából 1,2 millárd realt utal át a cég Brazíliának, kivéve, ha kiderül, hogy a katasztrófa helyszínének helyreállítása nem oldható meg ebből az összegből. „Történelmet írunk ezzel a megállapodással” – jelentette ki büszkén Dilma Rousseff brazil elnök. A Samarco fő tulajdonosa, a brit–ausztrál BHP Billiton bányavállalat közölte, ez a kártérítés mutatja, hogy mennyire fájlalják a történteket, s minden erejükkel azon lesznek, hogy helyreállítsák a környéket, amelyet a vörösiszap tönkretett. Azt persze még nem tudja senki, hogy a brazil bíróság milyen büntetést fog kiróni a cég vezetőire, mindenesetre a rendőrség februárban a Samarco vezérigazgatóját és hat társát letartóztatta emberölés vádjával.
Minas Gerais Brazília gazdaságának egyik motorja. Gazdasági sikereit többek között a kitermelt ásványi anyagoknak, fémeknek köszönheti, itt alapította meg a második világháború idején az akkori brazil elnök, Gentúlio Vargas a Vale bányavállalatot. Ez megtelepedett Itabira városában, ahol többek között vasércet bányásznak a hegyekből, s teszik a Vale SA-t a világ harmadik legnagyobb bányavállalatává. A Samarco a Vale és a BHP Billiton közös gyermeke, a Vale pedig a brazil kormány, nyugdíjalapok, valamint kisbefektetők kezében van.
A Vale termeli a világon a legtöbb vasércet, igazi mamutvállalat, amely ennek megfelelően kellően profitéhes is.
Az egyáltalán nem megbízható, internetes szavazáson alapuló „szégyendíjat”, a Public Eye elismerést a Vale-nek ítélte oda a svájci Greenpeace környezetvédő társaság 2012-ben mint olyan cégnek, amely fittyet hány a környezetvédelemre vagy az emberi jogokra. Ezt akkor érdemelte ki, amikor még a zagytározó állt, a tiltakozók főleg a Belo Monte-gát miatt haragudtak a Vale-re. A gát a Xingu-folyón épül Pará államban, Brazília északkeleti részén. Az óriásgát a világ harmadik legnagyobb vízerőműve lesz, ha három év múlva átadják, csak a kínai Három Szurdok és a brazil–paraguayi Itaipu-gát nagyobb nála. A projektben nem a bányavállalat a legnagyobb befektető, de mivel olyan felháborodás kíséri a tervet, hogy minden résztvevő könnyen céltáblája lehet a környezetvédő társaságoknak, a Vale is megkapta a magáét. A bányavállalat egyébként csak Minas Geraisban hét vízerőművet építtet, s világszerte résztvevője hasonló projekteknek kisebb-nagyobb mértékben.
Minas Gerais sem mondhatná el magáról, hogy ő hajtja Brazíliát, ha a Vale nem bányászna annyi vasércet, de Itabira városa sem lenne olyan szennyezett, ha a vasat benn hagynák a hegyekben. Brazília szempontjából viszont fontos lenne, ha a hegyből kiszednék a vasat, hiszen az ország nyolcvan évvel ezelőtt volt ilyen rossz gazdasági helyzetben. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint a brazil gazdaság mintegy 3,5 százalékkal fog zsugorodni idén, ehhez járul a politikai bizonytalanság, a brazil óriáscégekhez kötődő korrupció, s a brazilok általános elégedetlensége. Nem kizárt, hogy az idei turistaszezont azok a brazilok mentik meg, akik nem mernek külföldre utazni, hanem inkább otthon maradnak, de kiutaznak a tengerpartra.
Rabszolgák a kávéültetvényen
Nagy bajban van a Nestlé és a Jacobs Douwe Egberts, ugyanis mindkét világcéget azzal gyanúsítják, hogy brazíliai rabszolgák által megtermelt élelmiszert dob piacra. A dániai székhelyű Danwatch kutatóintézet hozta nyilvánosságra, hogy az élelmiszeripari óriások gyakorlatilag rabszolgasorba taszított emberek munkájának gyümölcsét aratják le. A Nestlé olyan ültetvényekről vásárolhatott kávébabot, amelyekről 2015-ben a brazil hatóságok az embertelen körülmények miatt mentettek ki munkásokat, a Jacobs Douwe Egberts pedig be is ismerte, hogy valószínűleg olyan kávét forgalmaz, amelyhez kényszermunka is hozzájárult. Brazíliában 1995-ben épp a rabszolgaság öröksége miatt hoztak létre egy különleges munkacsoportot, amely meglepetésszerűen ültetvényeket látogat, és ellenőrzi az ottani munkakörülményeket. A Danwatch most egy ilyen különleges akcióról készített jelentést, amelynek során bebizonyosodott, hogy a kizsákmányolt munkások által megtermelt kávészemek a Nestlé és a Jacobs Douwe Egberts révén jutnak el a nyugati fogyasztókhoz.
A dán kutatóintézet állítja, hogy a vállalatok elismerték az etikátlan kereskedelmi kapcsolatot, a jogsértés pedig olyan márkákat érinthet, mint a Nescafé, a Nespresso és a Jacobs. A kutatóintézet riportja az embertelen munkakörülmények között említi, hogy a brazil munkások egyes esetekben olyan rovarirtót alkalmaznak, amelynek már egy cseppje is halálos. „Olyan vegyszerekről van szó, amelyeket okkal tiltottak Dániában és az EU-ban, ugyanis mérgezők és súlyos megbetegedéseket idéznek elő” – nyilatkozta a NewEurope hírportálnak Erik Jörs, a Dél-dániai Egyetem medikusa. A Danwatch találkozott olyan brazilokkal, akik a szóban forgó rovarirtók használata után többé nem tudták mozgatni a végtagjaikat. A Nestlé és a Jacobs Douwe Egberts is jelezte, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a termesztési és feldolgozási folyamatok megfeleljenek a nemzetközi emberi jogi egyezmények követelményeinek. A Nestlé hivatalos közleményben tudatta, hogy „a beszállítókkal együtt eltökélt a rendkívül összetett probléma megoldásáért”. A NewEurope úgy tudja, hogy a Jacobs Douwe Egberts is arra kérte a brazíliai kereskedelmi partnereit, részletesen fejtsék ki, milyen lépéseket tesznek a munkakörülmények javításáért. Nem csak a reggeli kávénk lehet rabszolgamunka eredménye. Tavaly a brit BBC készített leleplező riportot Indiában, ahol a teaültetvényeken vegyszerektől beteg, alultáplált munkásokat találtak. (Judi Tamara)