Egyáltalán nincs szó etnikai tisztogatásról a rohingják esetében – legalábbis ezt állítja a Mianmart állami tanácsnokként de facto vezető Aung Szan Szú Kji. A délkelet-ázsiai ország kormányának Nobel-békedíjas vezetője a BBC brit televíziónak adott, tegnap közzétett interjújában azt elismerte, hogy vannak problémák az északi Rakhine államban, ahol a muszlim vallású kisebbség legnagyobb csoportja él, szerinte ugyanakkor „az etnikai tisztogatás túl erős kifejezés arra, ami ott történik”. Az 1980-as évek óta hazája erőszakmentes demokratizálásáért harcoló világhírű politikus azt is hozzátette: országa tárt karokkal vár minden visszatérő rohingját. „Túl sok az ellenségeskedés errefelé: a muszlimok muszlimokat is megölnek, ha azt feltételezik, hogy azok együttműködnek a hatóságokkal” – magyarázta Aung Szan Szú Kji.
Az egykori Burmában megtagadják az állampolgárságot a rohingjáktól, az ország többségében buddhista lakosai ugyanis bangladesi bevándorlókként tekintenek a muszlim kisebbségre, a szintén muszlim Banglades azonban tagadja, hogy a rohingják onnan származnának, így ott sem lelnek menedékre. Nem véletlen, hogy a rohingjákat tartják a világ legüldözöttebb kisebbségének: a mianmari hadsereg tavaly október 9-én indított hadműveletet az ország északnyugati részén található Arakán államban azután, hogy feltételezett helyi iszlamisták kilenc rendőrt megöltek a bangladesi határ közelében. Azóta mintegy 75 ezer rohingja keresett menedéket Bangladesben.
A katonai juntával évtizedeken keresztül dacoló Aung Szan Szú Kjit az utóbbi időben sok támadás érte, amiért az emberi jogok világhírű harcosaként csendben végignézi a rohingják elleni súlyos jogsértéseket. Múlt hónapban az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa úgy döntött, nemzetközi tényfeltáró missziót küld Mianmarba a biztonsági erők által elkövetett gyilkosságok, nemierőszak-cselekmények és kínzások kivizsgálására. A mianmari kormány ezt elutasította, mondván, a nemzetközi közösség közbeavatkozása csak tovább szítaná a konfliktust.
Aung Szan Szú Kji vállára egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik az utóbbi időben. A BBC-nek adott interjúban tagadta, hogy a hadsereg szabad kezet kapott volna. Ugyanakkor hozzátette: a jelenlegi alkotmány szerint a hadsereg a kormánypárttól függetlenül működik.