Az Egyesült Királyságban megadják a módját a királynő születésnapjának, a nyár közepéig tartó ünnepségsorozat már tegnap kezdetét vette, amikor II. Erzsébet és férje, Fülöp herceg megjelentek az 500 éves brit Királyi Posta ünnepségén, majd a windsori kastélyban avattak fel egy zenepavilont.
Gyermekkórus és alattvalók százai fogadták a pink kosztümös uralkodót, a postaszolgálat a kerek évforduló alkalmából ünnepi, a királyi család négy generációját ábrázoló bélyeget is piacra dobott. A kilencvenesztendős királynő zsúfolt heteknek néz elébe: ma dísztáblát avat fel a kastélyban, holnap az amerikai elnököt és feleségét fogadja, május elején pedig lovas bemutatón jelenik meg Windsorban. Mindez csak felvezetés a júniusi parádéhoz, II. Erzsébet hivatalos születésnapját a jó idő reményében június 11-én tartják Londonban, egy pompázatos felvonulás keretében.
Az uralkodó hozzá van szokva a rengeteg hivatalos feladathoz, azonban az utóbbi években – korára való tekintettel – egyre kevesebb királyi teendőt lát el. Már nem repül több tízezer kilométert, és ritka, amikor kiteszi a lábát a szigetországból. 2012-ben, gyémántjubileuma idején is „csak” Angliát, Walest, Skóciát és Észak-Írországot járta be.
Ez nem volt mindig így; Erzsébet külföldön tett hivatalos látogatásaival igazi rekorder, királynőként 117 országba látogatott el és több mint egymillió mérföldet utazott a korona nevében. Ugyanígy csúcstartó 68 éve tartó házassága tekintetében, még nem volt olyan brit uralkodó, akinek a frigye hosszabb ideig tartott volna. A brit történelem során II. Erzsébetről készítették a legtöbb festményt, és nekünk, magyaroknak igazi különlegesség, hogy a királynő első két portréját magyar származású művészek készítették el.
Az igazi csúcsdöntés tavaly szeptemberben történt, amikor a királynő megelőzte üknagyanyját, Viktóriát, és az Egyesült Királyság leghosszabb ideje trónon lévő uralkodójává vált. A hivatalban töltött 63 év alatt Erzsébet tizenkét brit miniszterelnökkel dolgozott együtt, a jelenlegi kormányfő, David Cameron pedig még meg sem született, amikor a királynőt megkoronázták.
A britek többsége a királynő miatt támogatja a koronát, állítják szakértők
Idős kora ellenére Erzsébet könnyűszerrel a modernitás jelképe is lett, hiszen kitűnően alkalmazkodott a környezet változásaihoz. Udvaroncai szerint a királynő a mai napig átlapozza a bulvársajtót, SMS-eket küld unokáinak, férje nyomására pedig egy iPod zenelejátszót is beszerzett.Amikor Fülöp herceggel a Google londoni irodájában járt, II. Erzsébetet is megnevettette az interneten akkor terjedő „kacagó kisbaba” videó.
Szakértők szerint az „Erzsébet-kultusznak” hátrányai is vannak, ugyanis nem tudni, mi történik a brit alkotmányos monarchiával a királynő halála után. Anna Whitelock történész szerint az Egyesült Királyság alkotmányos berendezkedése egy az egyben a királynő személyéhez kötődik, így 2030-ra gyenge lábakon állhat a brit monarchia.
Kritikusok úgy vélik, hogy a királyi családon a trónöröklés rendje sem segít, ugyanis – ha édesanyja előtt meg nem hal – Károly walesi herceg követi Erzsébetet a trónon. A 68 éves trónörökös uralkodói alkalmasságával kapcsolatban nagyon sok a bírálat, és a legtöbbekben ott bujkál a gondolat, hogy elsőszülött fia, Vilmos jobban illene az uralkodói székbe.
„A palota nagyon jól tudja, hogy a monarchia jövője nem egyszerűen a fiatalok elérésén, de a fiatalok saját generációjukon keresztül történő elérésén múlik” – írja Sally Bedell Smith amerikai írónő és történész. A közvélemény-kutatások is ezt jelzik, Vilmos cambridge-i herceg és családja sokkal népszerűbb a britek körében, mint édesapja, és annak hitvese, Kamilla cornwalli hercegné.
Árulkodó, hogy az utóbbi tíz évben a monarchia népszerűsége 2012-ben, a királynő uralkodásának hatvanadik évfordulóján érte el a tetőpontját, míg a legalacsonyabb támogatottságot Károly 2005-ös esküvőjekor mérték. Vilmos herceg menyegzőjekor a The Sunday
Times részére készített felmérés alapján a megkérdezettek 73 százaléka gondolta azt, hogy Katalin hercegné segíthet új életet lehelni a királyi családba.
A trónutódlás rendje azonban nem népszerűség kérdése, és nincs lehetőség generációk átugrására. Ráadásul Károly már hosszú évtizedek óta vár a trónra, 1998-ban személyi titkára kotyogta ki, hogy a walesi herceg személy szerint örülne annak, ha édesanyja lemondana. A trón feladása azonban szóba sem kerülhet II. Erzsébet számára, aki szó szerint veszi koronázási esküjét, és életét ajánlja a szigetországnak.
Harc a gyémántért
India kormánya hivatalosan is jelezte, hogy hiába minden ellenkező értelmű nyilatkozat, vissza akarja kapni a legendás Koh-i-Noor gyémántot. Egy nappal korábban India főügyésze közölte, Újdelhi nem tart rá igényt, minthogy azt a XIX. század közepén szabad akaratából adta át a briteknek a pandzsábi maharadzsa családja, így nem elrabolták tőlük. India álláspontja szerint a britek évszázadokon át kizsákmányolták az országot, és ezért legalábbis jelképként szeretnék visszakapni az őket illető drágakövet.
Az azonban a brit monarchia női koronáját díszíti, és a királyi család tulajdona. Hozzájuk a Kelet-indiai Társaságtól került, David Cameron pedig kategorikusan kijelentette, hogy a gyémánt marad Londonban. „Ha egyetlen ilyen kérésre igent mondunk, hirtelen azt vennénk észre, hogy a British Museum kiürült” – mondta 2010-es indiai látogatásán a brit miniszterelnök. A gyémánton átok ül, amelyet érdekes módon komolyan vesznek Londonban.
Egy XIV. századi szöveg szerint a férfi, aki viseli a drágakövet, „birtokolja a világot, és annak minden balszerencséjével is szembesül”. De az is bele van írva, hogy „csak egy isten vagy egy asszony viselheti büntetlenül”. Az első tulajdonos, Viktória királynő végakaratában meghagyta, hogy csak női uralkodó viselje, ezt a királyi ház azóta is megtartotta. (S. L. S.)
