Bocsait elveszítő anyamedve támadt tusványosi táborozókra, múlt vasárnap pedig két személy is kórházba került a tusnádfürdői vasútállomás közelében egy medvével való találkozás után. De tört már be medve a székelyföldi üdülőváros egyik panziójába, egy élelmiszerboltba és egy gazdaságba is, de egy gyermekotthon ajtaját is betörte élelem után kutatva. A két ember sebesülését okozó támadást követően hívta össze Jean-Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa Borboly Csaba megyei tanácselnök kezdeményezésére a Sürgősségi Esetek Hargita Megyei Bizottságának ülését. Itt hangzott el: mintegy 40 medvét azonosítottak az elmúlt években Tusnádfürdőn, közülük 15-öt a városban.
A Hargita Megyei Környezetvédelmi Őrség főfelügyelő-helyettese, Szép Róbert is fokozott veszélynek nevezte a medvék tusnádfürdői tömeges jelenlétét. Szerinte szabályozni kell az erdei gyümölcsök betakarítását, az erdő használatát, korlátozni az erdei kvadozást és terepmotorozást, ezek a tevékenységek ugyanis a vadak életterébe való beavatkozásnak minősülnek, aminek egyik következményeként a medvék a lakott területeken is megjelentek. Bár a híradások többsége Székelyföldről érkezik, a mindennapossá vált medvelátogatások lényegében a teljes Kárpát-kanyar térségére jellemző jelenségnek számítanak. Bár a szám vitatott, a romániai medvepopulációt 7500 egyed körülire teszik.
Az elszaporodás folyamatának kezdetét sokan – politikusok, vadásztársaságok és vadásztató cégek tulajdonosai – Románia 2007-es uniós csatlakozásától datálják, amikor az ügy érdekében Bukarest a csillagokat is leígérte volna az égről. Csibi Magor, a Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai programigazgatója azt tartja, hogy máig nem történt meg a Románia területén élő négy veszélyeztetett faj – medve, farkas, hiúz, vadmacska – állományának hiteles felmérése. Elsősorban azért, mert a rendelkezésre álló emberállomány egyszerűen képtelen a teljes állatnépesség egyedszámtól genetikai megoszlásig terjedő átfogó feltérképezésére.
A „túloldal” viszont többnyire az ő nyakukba varrja, hogy 2016 kora őszétől 2017 nyaráig egyetlen kilövésre sem adtak engedélyt, egészen addig, míg a közvélemény nyomására a román környezetvédelmi miniszter, Gratiela Gavrilescu „közbelépési kilövési keretet” jelölt meg. Ennek értelmében 2017 végéig 140, az emberekre, illetve javaikra veszélyes medvét lehetett kilőni, de az intézkedés jóval kevesebb vad vesztét okozta. Vészhelyzetben persze korábban is lőttek le medvét – például amikor egy fiatal egyed a 150 ezres Nagyszeben utcáira tévedt.
Az invázió a nagyvadak életterének beszűkülésére vezethető vissza
Fotó: MTI/Veres Nándor
Mivel Székelyföld a medveveszélynek leginkább kitett térség, nem véletlen, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) már törvénymódosítási tervezetet is benyújtott a témában. A Márton Árpád és Magyar Lóránd képviselők által jegyzett tervezet rendszert szeretett volna vinni az állományfenntartásba. Az alkalmat az afrikai sertéspestis megelőzését célzó kötelező módosítások kínálták, ám miután a parlamenti szakbizottság első körben „testidegenként” elutasította az RMDSZ-es medveindítványt, második nekifutásra már az uniós csatlakozás alkalmával alkotott környezetvédelmi törvény módosítását célozták meg.
Ennek lényege, hogy 2018-tól minden év február 28-ig a szaktárca állapítsa meg a kilövési kvótát, ha pedig késik vagy elmarad a végrehajtás, a mulasztásokat jelentős értékű pénzbeli felelősségre vonás kövesse. Márton Árpád szerint ugyanis épp a számonkérés tűnik a módosítások elfogadásának első számú akadályának, miután a törvényhozók sokszor helyezik a köz érdekei elé a kormányintézményekben dolgozókat.
A civilizációs „ártalmak”, az állatok életterének beszűkülése, az erdei gyümölcsök begyűjtésének iparszerűvé válása, ezzel a medvék eledelkészletének megfogyatkozása mellett az emberi rövidlátás is alaposan okolható a jelenségért. Turistaattrakció gyanánt több településre is beszoktatták a medvéket, aztán már hiába próbálták fékezni a folyamatot a „medvebiztos” kukák rendszeresítésével. Brassó Rakodó nevű lakónegyedének kukáihoz például hosszú időn át medvenéző autós zarándoklat zajlott, míg a városvezetés rá nem döbbent a mutatvány veszélyességére, és el nem szállíttatta a környékről a beszoktatott medvecsaládokat.
A medveinvázió elleni küzdelem élharcosa, Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke szerint az állomány túlszaporodásának megállítása érdekében újra engedélyezni kellene a medvevadászatot Székelyföldön. És nemcsak azért, mert a különböző közösségi internetes felületeken megosztott, igen népszerű medvés videók jelentős része a térségben készült. A vadkárok és az emberélet veszélyeztetése minden korábbinál nagyobb nyomatékot ad a károsult gazdák egyik tüntetésén felmutatott jelszónak: a medvének az erdőben, nem a csűrben a helye.
