A mexikói elnök, Enrique Pena Nieto (képünkön) az ENSZ drogstratégiai találkozóján jelentette be, hogy legalizálja a marihuána fogyasztását orvosi és tudományos célokra, illetve felemeli a legálisan birtokolható mennyiséget 5-ről 28 grammra. Döntésével megállíthatja a fogyasztás kriminalizálását, és több, kis mennyiségű kábítószer birtoklásáért elítélt rabot is kiszabadíthat a börtönökből. Előbb azonban a törvényhozásnak rá kell bólintania az elnök javaslatára. A bejelentés fordulat Pena Nieto politikájában, aki eddig a kábítószerek legalizálásával kapcsolatban teljesen elutasító volt.
Ezen az úton tavaly indult el az ország, amikor novemberben a legfelsőbb bíróság engedélyezte a marihuána termesztését és fogyasztását rekreációs célokra. Az elnök hétfőn egy többlépcsős tervet jelentett be, amelyen a megelőzésre és a drogok emberi jogok felől való megközelítésére helyezte a hangsúlyt. Kiemelte, a drogcsempészet ma is a mexikói bűnszervezetek egyik legjobban profitáló tevékenysége. A kartellek elleni küzdelem az utóbbi tíz évben mintegy százezer életet követelt. Korábban néhány nagyobb kartell felügyelte az országot, de a kormány által indított drogháború következtében mára felaprózódtak a bűnszervezetek, felerősítve az erőszakot, és még nehezebbé téve a védekezést.
Az Egyesült Államokkal közös mexikói határ az 1980-as, 90-es években vált a fő csempészútvonallá, amikor az Egyesült Államok erősítette az ellenőrzést Dél-Floridában és a Karib-térségben. Az amerikai külügyminisztérium tavalyi adatai szerint az Egyesült Államokba kerülő heroin, marihuána és metamfetamin kábítószerek elsődleges előállítója Mexikó volt. Az elmúlt években az amerikai hatóságok egyre több titkos, föld alatti csempészútvonal nyomára bukkantak, legutóbb hétfőn fedeztek fel egy alagutat.
A Mexikót és Kaliforniát összekötő csaknem négy kilométer hosszú útvonal tíz méterrel a földfelszín alatt fut, 1,2 méter magassággal és 90 centiméter szélesen, vasúttal, világítással és szellőztetőrendszerrel felszerelve. A levezető lift egy tijuanai lakás vécéjében volt, a kijáratot pedig egy nagy kukával fedték el egy San Diegó-i raktárépületben. A hatóságok akkor kezdték el megfigyelni a raktár tevékenységét, amikor gyanúsan megnőtt a forgalma.
A mexikói kartellek a határvédelem megerősítése miatt szorultak az utóbbi években a föld alá. – A kartellek évekig dolgoznak, és dollármilliókat költenek arra, hogy megépítsék ezeket az alagutakat, amelyeken nagy mennyiségű kábítószert tudnak szállítani – mondta Laura Duffy amerikai ügyész, aki egy nyúlüreghez hasonlította a folyosót. Az amerikai hatóságok 2008 óta 75 alagutat fedeztek fel, amelyek a határ alatt húzódtak.
A San Diego–Tijuana közötti határon különösen könnyű az ásás az agyagszerű talajnak köszönhetően, a határ más részein a kartellek inkább csővezetékeket használnak. A most felfedett alagút egyébként az egyik legnagyobb bűnszervezethez, a Sinaloa kartellhez tartozott, amelynek feje az El Chapo néven ismert Joaquín Archivaldo Guzmán Loera.