Kellemes meglepetés várt tegnap a Mexikó határára érkező több száz közép-amerikai kivándorlóra. Az eddigiekkel ellentétben már nem zárt kapukkal, rohamrendőrséggel és könnygázzal kellett felvenniük a harcot, hanem békésen átsétálhatott a határon a több mint 700 fős karaván.
A rendőrség mellett önkéntesek segítették az átkelést, az érkezők vizet kaptak, illetve szórólapok formájában tájékoztatták őket új életük megkezdésének lehetőségeiről. Emellett egy QR-kóddal ellátott karszalagot is kaptak, amelynek segítségével gyorsított eljárással hozzájuthatnak a letelepedési engedélyhez Mexikóban.
A fordulat a decemberben beiktatott új elnöknek, Andrés Manuel López Obradornak köszönhető, aki szakított az eddigi elutasító gyakorlattal. Kijelentette, megnyitja a határt a közép-amerikai menekülők előtt, amennyiben békésen és rendezetten érkeznek. A menedékkérők egy évre szóló, megújítható munkavállalási engedélyt kapnak, illetve joguk van az egészségügyi ellátás és az oktatás igénybevételére is, szólt az elnöki döntés.
A hatóságok arról számoltak be, hogy tegnap reggel héttől közel ezer ember lépte át a határt, és a menet folytatódott. A migránsok nagy része úgy nyilatkozott, azt remélik, hogy valóban munkavállalói vízumhoz juthatnak, és letelepedhetnek Mexikóban.
Sokan ugyanakkor az Egyesült Államokba szeretnének eljutni, ahol korántsem fogadják őket tárt karokkal. A karavánok kérdése a tavaly novemberi amerikai félidős választások során vált központi témává, Donald Trump amerikai elnök elutasító álláspontja számos botrányt okozott. Az elnök december elején kijelentette, hogy a továbbiakban a menedékkérelmek elbírálására csak a határon kívül lehet várakozni, és csak ott lehet érte folyamodni is.
A szövetségi legfelsőbb bíróság azonban úgy döntött, az életüket veszélyben érzők bármikor és bárhol benyújthatnak menedékkérelmet, azaz akkor is, ha illegális úton jutottak az Egyesült Államokba.
De problémát okozott Trump döntése nyáron a migránscsaládok szétválasztásáról is, azaz hogy a gyermekeket elválasztották őrizetbe vett szüleiktől. Tegnap a dél-amerikai sajtó arról írt, hogy jóval több ilyen eset történt tavaly, mint amennyiről beszámolt az amerikai sajtó – közel háromezer gyerek várakozhat a szülei nélkül. Kiderült, hogy bár családok elválasztása csak speciális esetben volt lehetséges, már Trump döntése előtt is tömegével alkalmazták a hatóságok. Jelenleg pedig patthelyzet állt be, mivel az elnök elutasítja a szövetségi költségvetés elfogadását, amennyiben a kongresszus nem illeszti bele a mexikói határon egy fal felépítésének költségeit.
Obrador egyébként a migránsok befogadásáért cserébe a közép-amerikai régió fejlesztését kérte az Egyesült Államoktól. Decemberben a mexikói elnök arról döntött, hogy 25 milliárd dollárt folyósít a következő öt évben a déli régiónak. Washington pedig jelezte, 5,8 milliárd dollárral járul hozzá El Salvador, Guatemala és Honduras, azaz a világ egyik legveszélyesebb területeként számontartott északi háromszög megsegítésére, és további 4,8 milliárd dollárral segíti Mexikóban a megfelelő életkörülmények megteremtését.
Az Egyesült Államok felé egyébként tavaly áprilisban indult el az első karaván. Helyi tudósítók szerint a Közép-Amerikából érkező csoportok annál nagyobbak, mintsem hogy illegálisan átléphessék a határt, ezért a legtöbben ma is a határon várakoznak a menedékkérelem benyújtására. Akadtak persze olyanok is, akik megpróbáltak átszökni a határon több-kevesebb sikerrel, de sokan azóta feladták a várakozást, és hazaindultak. A hondurasi hatóságok szerint már 7200 ember tért haza. Az USA déli határán letartóztatott illegális bevándorlók száma egyébként jelentősen csökkent: míg 2000-ben például 1,6 millió embert tartóztattak le, 2018-ban ez a szám 400 ezer volt.