Rendkívül viharos időszakban ült tegnap tárgyalóasztalhoz Berlinben a német kancellár és az izraeli miniszterelnök: Angela Merkel és Benjamin Netanjahu most először találkozott azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök nemrégiben bejelentette: az Egyesült Államok kilép az Iránnal 2015-ben megkötött nukleáris egyezményből, és a legmagasabb szintű szankciókat vezeti be Teheránnal szemben.
Merkel és vendége egyetértett abban: aggodalomra ad okot Irán tevékenysége a Közel-Keleten, különös tekintettel Izrael biztonsága szempontjából – jelentette a távirati iroda. A két vezető megállapodott: októbertől felújítják a korábban rendszeres német–izraeli kormánykonzultációkat.
De a kancellár tegnap is kiállt az iráni atomalku mellett. Merkel már az amerikai elnök bejelentését követően nyilvánosan is biztosította erről Haszan Róháni iráni elnököt – ugyanezen a véleményen van Párizs és London is.
Nem véletlen tehát, hogy Netanjahu a berlini vizitje után még tegnap a francia főváros felé vette az irányt, hogy ma Emmanuel Macron elnökkel is megvitassák a kényes kérdéseket. Párizsból pedig Londonba utazik tovább, ahol Theresa May brit miniszterelnökkel is tárgyalóasztalhoz ül.
Az egyezményben részes három európai ország álláspontja szerint ugyanis noha az atomalku korántsem tökéletes, mindenképp fontos mérföldkő a perzsa állam és a nemzetközi közösség kapcsolatában, amely az egyezmény nyújtotta kereteken belül tovább formálható.
Megmaradtak a nézetkülönbségek a két vezető megközelítésében
Fotó: Reuters
Ám Izrael a kezdetektől végzetes hibaként tekint az atomalkura: Netanjahu különböző nemzetközi fórumokon többször is igyekezett bizonyítani, hogy a perzsa állam „hazudott”, és valójában nukleáris fegyver kifejlesztésén dolgozik, Izrael létét fenyegetve ezzel. Pontosan ezt a gondolatot ismételte meg tegnap is, hangsúlyozva: Izrael sosem fogja megengedni Iránnak, hogy atomfegyver birtokába jusson.
Ezt bizonyítandó, Netanjahu az izraeli hírszerzés által még januárban megkaparintott, állítólagosan titkos iráni iratokkal győzködte igazáról a német kancellárt Teherán ellenséges szándékairól – noha a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) eddig kilenc alkalommal igazolta: Irán betartja a 2015-ös egyezményben vállalt kötelezettségeit.
Sem Netanjahu, sem Merkel nincs könnyű helyzetben: a német kancellár minden alkalmat megragad, hogy elismerje Izrael önvédelemhez való jogát az Irán jelentette fenyegetésekkel szemben. Az például nem kérdés, Berlinben sem nézik jó szemmel, hogy az iszlám köztársaság jelentős csapatokat mozgat Szíriában Bassár el-Aszad szíriai elnököt segítve, és katonai létesítményeket is működtet a 2011 óta polgárháborús országban.
Ugyanakkor körvonalazódik: az európai országok a Közel-Keleten évtizedek óta rögzült törésvonalakon túlmutató lehetőségként tekintenek az atomalkura, amelynek egyelőre nincs alternatívája.
