Az újságíróknak a tudósító elmondása szerint a Merkel-féle vonalat kellett követni. Ez utólag is megmagyarázhatja, hogy miért a háború elől menekülő, gyerekes, éhező családok és az őket ünneplő németek jelentek meg a legtöbbször a német médiában a bevándorlás ügyében. Az utóbbi egy-két hétben némileg változott a helyzet: ma például az is hír, hogy egyre komolyabb a lázadás Angela Merkel ellen, a saját pártján belül is – hangzott el az M1 aktuális csatorna hírműsorában.
Szeptember elején még integető emberek várták a migránsokat szállító vonatot a saalfeldi pályaudvaron, az elmúlt hétvégén pedig már a bevándorlás ellen tüntettek a plaueni főtéren.
Néhány hét alatt jelentősen megváltozott a németek véleménye a bevándorlásról és a német kormány politikájáról. A tiltakozások szinte mindennapossá váltak, sokan azonban úgy vélik, a média egy része elhallgatja, hogy mit is gondolnak az emberek valójában.
Korábban a Magyar Televízió Híradójának nyilatkozta egy nő, hogy szerinte a média arról tudósít, ami a kormánynak megfelelő, és nem arról, ami az emberek számára a valóság.
A migránsimádat első áldozata: eltűnt a főszerkesztő
Azóta Christoph Biró, az osztrák Kronen Zeitung napilap stájerországi, regionális kiadásának, a Steirerkrone főszerkesztője bátor hangvételű írásban osztotta meg tapasztalatait a migránsokról, miközben hazájáért és népéért aggódott. Komoly gondjai lettek belőle.
Úgy tűnik, hogy ez a véleménye nem is teljesen alaptalan – hangzott el az M1 hírcsatornán. A műsor szerint szerdán az RTL2 Magyarul Balóval című műsorában a Die Welt magyarországi tudósítója, Kálnoky Borisz utalt arra, hogy a német újságírók utasításba kapták, hogyan számoljanak be a migránshelyzetről.
„Úgy indult az egész, hogy igen jöjjenek, wir schaffen das, yes we can – egy Obama-szerű idézet Merkeltől. Az egész német sajtó: húú de csodás, kaptunk utasításokat tudósítók, hogy… hát a belső levelezésből ugye az kiderült, hogy a főnökök tényleg azt gondolják, hogy a világ változni fog a német példától. Jobb lesz a világ attól, hogy Németország ezt a magatartást mutatja, és egy héten belül megfordult az egész. A sajtóban is, nálunk is az újságban, a Die Weltben.”
Közben már a németek nagy része egyre inkább a saját bőrén tapasztalja, mit jelent az országnak a migránsáradat – hangzott el a hírműsorban.
Az nem tartható, hogy azok az emberek, akik itt 40-45 évet ledolgoztak, most kevesebbet kapnak, mint amennyit Németország ezeknek a menedékkérőknek kínál – mondta az M1-en látható riportban egy német nyugdíjas férfi.
Németországban a menekültstátusszal rendelkező külföldiek jogosultak munkanélküli ellátásra.
Ennek legfőbb részei a lakbér- és fűtési támogatás, valamint – egy egyedülálló felnőtt esetében – havonta mintegy 400 euró, vagyis több mint 120 ezer forintnyi készpénz. Mint arról a Frankfurter Allgemeine Zeitung is beszámolt: a német pénzügyminiszter szerint nem méltányos, hogy egy németül nemigen beszélő, adott esetben írni-olvasni is kevéssé tudó munkanélküli migráns ugyanannyi támogatást kap, mint egy 30 évi munkaviszony után állástalanná vált német. Wolfgang Schäuble ezért csökkentené a munkanélküli menekültek szociális támogatását.
Tovább nő Angela Merkelen A politikai nyomás
A német Bild értesülése szerint már 126 kereszténydemokrata politikus írta alá azt a háromoldalas levelet, amelyben a kancellár bevándorláspolitikáját kritizálják. Egy héttel ezelőtt még csak 34 párttag neve szerepelt rajta. Az aláírók legfőbb követelése, hogy a biztonságos harmadik országból érkező menedékkérőket utasítsák vissza, mindaddig, amíg a schengeni határok nyitva vannak és a többi schengeni tagország nem teljesíti az európai jog által előírt kötelezettségeit.
Követelik továbbá azt is, hogy azokat a menedékkérőket, akik esetében egy másik uniós tagországnak kell lefolytatnia az eljárást, néhány héten belül küldjék vissza az adott országba a dublini szabályoknak megfelelően.
A Bild idézi a CDU-t jól ismerő egyik szakértőt is, aki szerint ha nem születik megoldás a migránsválságra, az a kormány bukását is eredményezheti – zárta tudósítását a magyar közszolgálati televízió hírműsora.
Kálnoky Borisz szerkesztőségünkbe eljuttatott levele
Meglepődtem, amikor olvastam a Magyar Idők online kiadásában, hogy szerintem „gyakorlatilag utasításba kapták a német újságírók, hogy hogyan kell, kellene beszámolni a menekültválságról”. És tovább: „Az újságíróknak, a tudósító elmondása szerint, a Merkel-féle vonalat kellet követni.”
Ezt mondtam volna, a Magyar Idők szerint, az RTL2 „Magyarul Balóval” műsorában.
Csakhogy semmi ilyesmit nem mondtam. Arról számoltam be, hogy a német médiában – és minálunk – egy bizonyos közhangulat állt be egy ideig, miszerint a határnyitás és a menekültek barátságos befogadása egy olyan történelmi pillanat, amire büszke lehet Németország.
Utasítást kaptunk mi, tudósítók – a mi szerkesztőségünkben, csak arról tudok beszélni – hogy nézzük meg hogyan reagálnak a különböző országokban erre a politikára, a német segítőkészségre. Nem „irányt mutattak” nekünk, hanem kíváncsiak voltak a nemzetközi reakciókra. Erről már egy korábbi „Magyarul Balóval” műsorban is beszéltem.
A mostani műsorban megismételtem ezt az anekdotát, de – talán azért is mert töröm a magyart és a tévéstúdiókban izgulok – kihagytam a mondatomból azt a részletet, hogy miről szólt az „utasítás”. Így talán félreérthető lett, de akkor sem mondtam hogy „utasításra” a „német újságírók”-nak a „Merkel-féle vonalat követni” kellet. Sosem írták elő nekem/nekünk, hogy hogyan „kell, kellene” írni. Előfordul, hogy cikket rendel a szerkesztőség egy adott témáról, ilyen értelemben beszéltem „utasítás”-ról.
