A törvénytervezet szerint az iskola önálló jogi intézményként fog működni azokkal a már korábban elindult osztályokkal, amelyeket – a 2015-ös iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárás nyomán – a tanfelügyelőség a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz sorolt. A képviselőház ahhoz is hozzájárult, hogy az újraalakuló tanintézmény felvegye az 1948-ban államosított jogelődje által használt „II. Rákóczi Ferenc” gimnázium nevet.
A tervezet szövegébe a bizottsági vita során Lavinia Cosma, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőjének javaslatára bekerült egy olyan pontosítás is, miszerint a katolikus iskola az – egyháznak visszaszolgáltatott – épületegyüttes B szárnyában működik. Ezt a „félreértések elkerülésével” indokolták, a főépületben ugyanis a román tannyelvű Unirea Főgimnázium működik.
A képviselőházban a felekezeti iskola helyzetét rendező tervezetet 172 törvényhozó támogatta, 69 ellenezte, nyolcan tartózkodtak.
Az ellenzők közül a leghangosabbnak Marius Pascan volt Maros megyei prefektus, a Traian Basescu volt államfő által alapított, ellenzéki Népi Mozgalom Pártjának (PMP) képviselője bizonyult, aki a román nemzeti érdekek elárulásának minősítette a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ közti megállapodást, amely ismét „etnikai lőtérré, az etnikai szegregáció” városává változtatja Marosvásárhelyt.
A Klaus Iohannis államfőhöz közel álló ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője azzal indokolta a jobbközép alakulat ellenszavazatát, hogy a törvény szerinte „konfliktust szít”, amely hatályba lépése esetén „kinyitná Pandóra szelencéjét”, tekintettel arra, hogy eddig még egyetlen középiskolát sem alapítottak törvénnyel Romániában, de a marosvásárhelyi eset precedenst teremthet.
A kormánykoalíció és az RMDSZ-en kívül támogatta az iskolaalapítást az ellenzéki USR is, amely Lavinia Cosma képviselő magyarázata szerint szakítani akart azzal a 27 éves marosvásárhelyi gyakorlattal, hogy mindenről etnikai alapon szavaznak, amiért szerinte a magyar és a román politikusok egyaránt felelősek.
Mint mondta, az USR-nek semmi köze az RMDSZ és a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megállapodásához, de úgy értékelte: véget kell vetni annak, hogy a (marosvásárhelyi felekezetei iskolában tanuló) gyermekek oktatáshoz való jogát politikai csatározásokra használják. „Kiegyensúlyozottan, felelősen szavaztunk, és fontos lenne végre megérteni, hogy 2017-ben már ideje felhagyni ezzel a románokat és magyarokat szembefordító manipulálással” – hangoztatta az USR képviselője.
A tervezetről a kétkamarás román parlament szenátusa hozza meg a végső döntést.
A bukaresti szenátus december elején az oktatási kerettörvény módosításával jogalapot teremtett arra, hogy a parlament törvény útján alapíthassa újra a helyi hatóságok által felszámolt marosvásárhelyi katolikus iskolát.
A marosvásárhelyi katolikus gimnázium helyzetének rendezéséhez Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetését követően, szeptemberben ígért politikai támogatást Liviu Dragnea, a bukaresti kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt elnöke.
A Maros megyei tanfelügyelőség szeptember elején függesztette fel a magyar tannyelvű katolikus iskola működését egy tavaly kezdődött, az iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárásra hivatkozva. Az intézkedés következtében a magyar kormány bejelentette, hogy csak akkor fogja támogatni Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), ha Bukarest megnyugtatóan rendezi a tanintézet jogi státuszát.