Diplomaták szerint a tagországok sokáig nem tudtak megállapodni abban, hogy nevén nevezzék-e Kína tevékenységét, azt, hogy mesterséges szigeteket épít a tengeren. Kína zokon veszi még azt is, ha az ASEAN burkoltan utal a mesterséges szigetek építésére, és fegyverek, alakulatok odatelepítésére.
Kína rakétaindító állásokat telepített egyes mesterséges szigetein, és olyan létesítményeket épített, amelyek szakértők szerint alkalmasak harci gépek fogadására – írta a Reuters hírügynökség.
A dél-kínai-tengeri területi viták mindig megosztották a tíz ASEAN-tag országot, mert Kínának óriási befolyása van a térségben, és egyes tagországok jobban, mások kevésbé tartanak attól, hogy retorzió éri őket Peking részéről, ha bírálják.
A tanácskozáson az ASEAN-tagországokon (Brunei, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kambodzsa, Laosz, Malajzia, Mianmar, Szingapúr, Thaiföld, Vietnam) kívül Kína, Oroszország, az Egyesült Államok és Észak-Korea külügyminisztere is jelen volt. A tagországok által végül kidogozott kompromisszumos közlemény „a tenger militarizálásának elkerülésére és önmérsékletre” szólít fel minden érintett felet. A szövegben megemlítik még, hogy egyes tagországokat aggaszt „mások területi követelése és ottani tevékenysége, ami az egymás iránti bizalom rombolásához, a feszültség növekedéséhez, a stabilitás, biztonság megrendüléséhez vezethet”.
A Reuters szerint az ASEAN megosztottsága nemcsak Kína egyre nagyobb befolyására utal, hanem arra is, hogy a Donald Trump elnök vezette amerikai kormány mit tart fontosnak a biztonságpolitikában, és hogy próbálja-e kordában tartani Kína tengeri tevékenyégét. Diplomaták szerint Vietnam egyike volt azon országoknak, amelyek Kínával szemben elítélőbb véleményt mondtak volna a záródokumentumban.
Az ASEAN-tagországok és Kína a tanácskozáson megalkotta „a dél-kínai-tengeri viselkedési kódex tárgyalási keretét”, amelyet ők deklaráltan haladásként értékelnek, de Peking bírálói azt mondják, ez csak a tengeri hatalmát megerősíteni akaró Kína taktikázásának sikere.
Vang Ji kínai külügyminiszter a tárgyalási keretre utalva azt mondta: működni fog, ha „kívülálló, területi követelést nem támasztó felek nem avatkoznak bele túlságosan”.
A kínai külügyminiszter a csúcstalálkozó alkalmával Manilában tárgyalt észak-koreai hivatali partnerével, Ri Jong Hóval, majd újságíróknak nyilatkozva azt mondta: az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton kiszabott újabb szankcióival megfelelő választ adott arra, hogy Észak-Korea ismét rakétakísérleteket hajtott végre. Hozzátette azonban, hogy a párbeszéd létfontosságú ebben a „kritikus ponthoz érkezett”, összetett és kényes ügyben. Mint mondta, nagyon alapos tárgyalást folytatott észak-koreai partnerével. Felszólította Phenjant, hogy ne hajtson végre több rakétakísérletet, és higgadtan reagáljon a szankciókra.
Az ASEAN-tagországok már szombaton elítélték Észak-Koreát rakétakísérletei miatt, és felszólították, hogy tanúsítson önmérsékletet.