Négy és fél ezer csendőr vigyázta a megemlékezések, felvonulások rendjét tegnap Romániában, ahol országszerte több mint 270 rendezvényen ünnepelték az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés 99. évfordulóját.
Az 1990 óta Románia nemzeti ünnepének számító alkalomból Bukarestben mintegy 3500 katona, 350 csapatszállító és harci jármű, ötven katonai repülő és helikopter részvételével rendeztek minden korábbinál nagyobb szabású katonai parádét, amely Bulgária, Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, a Moldovai Köztársaság, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, az Egyesült Államok, Törökország és Ukrajna díszegységeinek mintegy háromszáz katonáját is felvonultatta.
Nem tiszteleghettek viszont két fontos közméltóságnak, ugyanis sem Calin Popescu-Tariceanu, a kisebbik kormánypárt és a szenátus elnöke, sem pedig Liviu Dragnea, a szociáldemokraták (PSD) vezetője, a képviselőház elnöke nem tett eleget Klaus Johannis államelnök meghívásának. Ők ketten az I. Károly parkban tartott kisebb katonai felvonuláson és koszorúzáson vettek részt, míg az ország több megyéjéből toborzott, autóbuszokkal a fővárosba szállított híveik a diadalívnél gyülekeztek. A román hadsereg első világháborús véráldozata és katonai sikerei előtt tisztelgő, 1922-ben emelt emlékműnél, illetve az ahhoz vezető sugárút mentén több ezer ember nézte végig a katonai erődemonstrációt.
Katonai parádét tartottak Bukarestben a 99. évfordulón
Bár egyik pártelnök kommunikátorai sem fűztek magyarázatot az elnökök távollétéhez, valószínűsíthető, hogy nem akartak közvetlen céltáblái lenni az ugyanarra a helyszínre meghirdetett korrupcióellenes tüntetéseknek. A román nemzeti ünnepre ugyanis nemcsak a kormánypártok, hanem az ellenzéki szervezetek is mozgósították szimpatizánsaikat. A Korrupció öl elnevezésű Facebook-csoport, az idei kormányellenes megmozdulások egyik szervezője a nemzeti ünnep estéjére is a kormány székháza elé szólította híveit, hogy a PSD és az igazságszolgáltatás átszervezése ellen tüntessenek.
Négy éve a háromszéki megyeszékhely, Sepsiszentgyörgy jelenti a román nemzeti ünnep egyik forró pontját, magyarellenes jelszavakat skandálva itt vonultak fel ugyanis a Noua Dreapta (Új Jobboldal) nevű szélsőséges nacionalista párt tagjai. A lakosság körében nagy felháborodást keltő nyílt színi gyűlölködés ellen idén a kormánybiztosi hivatal is erőteljes fellépést ígért.
Az eddigieknél kisebb létszámú csapat, kilenc megyéből mintegy hetven fiatal érkezett a városba az általuk az „egyesülés menetének” nevezett demonstrációra, rendőri és csendőri kísérettel vonult az ortodox katedrális elé, ott csatlakoztak az ünneplőkhöz. A román trikolórt és az Új Jobboldal jelképeit lobogtató csoport a korábbiaknál valamivel visszafogottabb volt, de azért „Hargita és Kovászna román föld”, „A román nyelv az egyetlen uralkodó”, „Románia nemzetállam”, „Börtönbe az autonómiával!”, „Nagy-Románia a régi határok között”, valamint a „Mi vagyunk a románok, itt örökké urak” rigmusokat sokáig visszhangozták az épületek falai. Délre azonban kiürült a város, a neonáci párt tagjai a csendőrök kíséretében elhagyták a székelyföldi települést.
Míg a 99 évvel ezelőtti népgyűlés helyszínén, Gyulafehérváron a szokásos hangvételű és tartalmú szónoklatok zajlottak – természetesen folytonos utalásokkal az esemény soron következő, századik évfordulójára –, a Szilágy megyei Ököritó nevű település lakói igyekeztek igazán emlékezetest produkálni. Az ünnep alkalmából egy 450 négyzetméteres román zászlót húztak fel a Zilah és Sarmaság között fekvő falu határában. A helyiek hazafiságból, a nemzeti öntudat felébresztése céljából fakadó kezdeményezése egy 22,5×20 méteres zászlóban öltött testet, amely Románia legnagyobb lobogójának számít, és 10-15 kilométeres körzetben lesz látható.
Medgyessy gesztusa, Gyurcsány kampánya
Tizenöt éve december elsején, Erdély elcsatolásának napján, az egyik legnagyobb román állami ünnepen óriási botrány lett abból, hogy Medgyessy Péter akkori miniszterelnök koccintott Adrian Nastase román kormányfővel a budapesti Kempinski Szállodában. Az épület előtt spontán összegyűlt több száz fős tüntető tömeget a rendőrség arra hivatkozva oszlatta fel, hogy a demonstráció jogellenes, mert nem jelentették be három nappal korábban. Két évvel később, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kampányában a magyar balliberális oldal azzal riogatott, hogy 23 millió román munkavállaló özönlik be Magyarországra. Gyurcsány Ferenc később elismerte, hogy ez a kampányfogás részben az ő ötlete volt. Ugyancsak a Demokratikus Koalíció elnöke jelentette be egy hónappal ezelőtt: aláírásgyűjtésbe kezdenek, hogy a kettős magyar állampolgárok ne szavazhassanak a magyarországi választásokon. Ez leginkább ismét a legnagyobb lélekszámú magyar közösséget, az erdélyi magyarságot érinti. Erős Erzsébet, a Jobbik nyugdíjas tagozatának alelnöke egyetértett Gyurcsánnyal, ő is megvonná a határon túli magyarok szavazati jogát. E mellett azzal érvelt, hogy szerinte Erdélyből nem őslakos magyarok, hanem oláh cigányok jönnek ezrével. A Jobbik kizárta Erőst a pártból. (MI)
