Nem kevesebbet, mint a XXI. század jóléti államát, a nyugdíjrendszer átalakítását, valamint a munkanélküliség és a szegénység elleni cselekvési tervet ígért hétfőn a franciáknak Emmanuel Macron. Az államfő tavalyi megválasztása óta másodszor tartotta meg Versailles-ban a kongresszus, azaz a párizsi parlament két házának együttes ülése előtti programbeszédét, felvázolva a következő egy év teendőit.
Macron elsősorban belpolitikai és gazdasági kérdésekről beszélt, de mintegy egyórás felszólalása végén azt mondta: „Franciaország soha nem fogadja el a kiutasításokat (deportálásokat) Európán keresztül.” Az EU-n belüli migrációs vitákra utalva pedig úgy fogalmazott: a valódi határ a progresszívak és a nacionalisták között húzódik.
Az államfő egyesek részéről tapssal kísért beszédével szemben ugyanakkor a radikális baloldal, illetve a jobbközép ellenzék egy része a távolmaradásával tiltakozott. Jean-Luc Mélenchon, a szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország vezetője internetes bojkottra is felszólított.
– Be akartunk menni a labdaházba, de lehetetlen volt, majd abba a terembe, ahol a rendi gyűlés ülésezett, aztán a Tuileriák kertjébe, de azt is megtiltották. Így a szabadságnak csak egyetlen tere maradt a számunkra: a világháló – mondta az 1789-es francia forradalom versailles-i helyszíneit felidézve Mélenchon, akinek hívei Macron beszédének idején tiltakozó Twitter-üzenetekkel szórták tele az internetet.
A franciákat jelenleg megosztja az állami vasúttársaság, az SNCF reformja, amely ellen hónapok óta tiltakoznak úgynevezett gördülősztrájkkal a szakszervezetek, és amelynek részeként pusztán az SNCF részleges adósságleírása 35 milliárd eurójukba kerül az adófizetőknek. De Macron lába alatt általában is egyre forróbb a talaj.
A felmérések szerint a 2022-ig mandátummal bíró elnök népszerűségi mutatói mélypontra kerültek júliusra: a franciák gőgösnek és autokratikusnak tartják, illetve kétharmaduk szerint nem hatékony a politikája. A Le Journal du Dimanche című lapban megjelent mutatók szerint Macron a tízes skálán mindössze 3,74-os értékét kapott például a menekültügy és a bevándorlás kezelésében.
– És akkor mi van?! – reagált a gyenge támogatottságra a francia RTL egy műsorában a Lendületben a Köztársaság elnevezésű elnöki párt frakciószóvivője. Aurore Bergé úgy vélte, a kormánytöbbség nem módosít a politikáján minden felmérés után. Franciaországban tavaly az elnökválasztás mellett parlamenti voksolást is tartottak, a legközelebbi nagy megméretés a 2019-es európai szavazás lesz.