Újra reflektorfénybe került az a kérdés, hogy mi okozhatta csaknem hatvan évvel ezelőtt azt a repülőgép-szerencsétlenséget, amelyben életét vesztette Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár.
Az elismert svéd diplomata halálának okáról azóta sincs egyetértés a kutatók között, sokáig gyanakodtak emberi mulasztásra, de sokan azt feltételezték, hogy a repülőgépen történt robbantás vagy kívülről támadták meg a gépet. Ezt próbálja feltárni a Cold Case Hammarskjöld című skandináv dokumentumfilm, amelyet január végén vetítenek az amerikai Sundance filmfesztiválon.
Bár már számos kutató elbukott abban, hogy kiderítse Hammarskjöld halálának okát, a film svéd nyomozója most szemtanúkat és az érintettekkel egykor kapcsolatban állókat szólaltat meg. A készítők szerint a főtitkár repülőgépét minden bizonnyal lelőtték, és az elkövető egy belga pilóta, Jan van Risseghem lehetett.
Dag Hammarskjöld 1961-ben már több mint nyolc éve töltötte be az ENSZ főtitkári posztját, amikor a halálos baleset történt. A svéd diplomata abban az időszakban Kongóban tevékenykedett: a Belgiumtól való függetlenné válást követő polgárháborús helyzet megoldásán dolgozott.
A konfliktust az okozta, hogy az ország ásványkincsekben gazdag legdélebbi régiója, Katanga a fehér telepesek segítségével el akart szakadni az ország többi részétől.
Ehhez belga, brit és amerikai támogatókat találtak, a nyugati országok ugyanis érdekeltek voltak a kitermelésben. Hammarskjöld azonban, háta mögött az ENSZ-szel, nem támogatta a kezdeményezést, hanem kiállt a leopoldville-i (a főváros akkori neve) kormány mellett. Patrice Lumumba első szabadon választott miniszterelnököt azonban hamar lemondatták, és a belga erők közreműködésével 1961 januárjában kivégezték.
Hammarskjöld az év szeptemberében egy kisgépen a mai Zambia területén fekvő Ndolába tartott, hogy fegyverszünetet próbáljon elérni. A diplomata szerette személyesen intézni a tárgyalásokat, a veszélyes szakaszon éjszaka utaztak, hogy a katangai harci gépek előtt láthatatlanok maradjanak. Gépe azonban rejtélyes körülmények között lezuhant a mai Zambia területén.
A főtitkárral 15-en utaztak, mindannyian életüket vesztették. Bár több nyomozás is indult az ügyben, senki nem tudta bebizonyítani, hogy támadás érte a gépet.
A dokumentumfilmben most célpontba kerül a korábban is elkövetőként feltételezett belga születésű pilóta személye, akiről azonban kiderül: brit kötődései voltak. Risseghem akkoriban pilótaként szolgált Moise Csombe kongói szakadár politikus oldalán. Még élő egykori kollégái szerint Risseghem beszélt a támadásról, a repülési naplóját pedig meghamisították.
Beszámolók szerint a pilóta nem tudta, hogy ki utazik a repülőgépen, parancsot teljesített. Risseghem utódai azt állítják, abban az időszakban nem is tartózkodott Afrikában, szerintük az egész történet mesebeszéd.
Bolsonaro kis ajándéka Salvininek
Tegnap leszállt Rómában az a katonai gép, amely hazaszállította a hetvenes évek óta bujkáló olasz szökevényt, Cesare Battistit. A szélsőbaloldali férfi az 1970-es években követett el négy gyilkosságot a Vörös Brigádok terrorszervezet oldalágaként működő csoporttal Olaszországban, majd sikerült megszöknie a börtönből. 1981-ben Franciaországon és Mexikón keresztül Brazíliába menekült, ahol menedékjogot kapott politikai menekültként. Mindezalatt hazájában életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 2007-ben egy brazil bíróság elrendelte a kiadatását, de az olasz bűnszervezetekkel jó gazdasági kapcsolatot ápoló baloldali brazil elnök, Inácio Lula da Silva ezt felülbírálta. A kérdés egyébként feszültséget okozott a két ország között: Róma egy időre haza is hívta brazíliai nagykövetét. A kérdésben a január elején beiktatott brazil jobboldali elnök, Jair Bolsonaro hozott fordulatot, aki elrendelte a szélsőbaloldali terrorista kiadását. A nemzetközi sajtóban – a brazil elnök fiának Twitter-bejegyzése nyomán – Battistira „Bolsonaro kis ajándékaként” utaltak, amelyet Matteo Salvininak küld. Eduardo Bolsonaro szövetségi kongresszusi képviselő hozzátette azt is, „Brazília többé nem ad otthont a bűnözőknek”. A volt terroristát egyébként szombaton tartóztatták le Bolíviában, a dél-amerikai ország kormánya hamar kiadta Brazíliának, amely továbbította Rómába.