– Ez a választás Kavanaugh-ról, a (migráns)karavánról, a törvényességről és a rendről, valamint a józan észről fog szólni – fogalmazott Donald Trump elnök a mai voksolással kapcsolatban, amelyen 435 washingtoni képviselőjükre, valamint a százból 35 szenátorra szavazhatnak az amerikaiak. (Brett Kavanaugh konzervatív főbíró jelölése, az ellene felhozott szexuális vádak, meghurcolása, valamint tüntetésekkel kísért, nagy vihart keltett meghallgatása és végül megválasztása a kora ősz vezető politikai témája volt Amerikában.)
Mindennek a tétje az: vissza tudja-e venni a Demokrata Párt az ellenőrzést a kongresszus – jelenleg republikánus irányítású – két házának valamelyikében vagy akár mindkettőben? Ha igen, úgy az ellenzék érdemben akadályozhatja Trump kormányzását és az elnökkel szembeni esetleges eljárásokhoz is jogköröket kapna. Az úgynevezett félidős – mert a 2016-os és a 2020-as elnökválasztástól egyenlő távolságra eső – kongresszusi választások mellett az ötven szövetségi államból 36-ban kormányzójelöltekre is voksolnak.
A legtöbb amerikai elemző szerint egyelőre képtelenség megmondani, áttörést érnek-e el a demokraták, mert ez több alaptényezőtől is függ. Az eredmény olyan szoros is lehet – állítják sokan –, hogy nem biztos, holnapra meg lehet-e mondani, ki győzött. A szakértők többsége ugyanakkor hajlik arra, hogy ha egy „kék hullám” – azaz elsöprő demokrata siker – nem is valószínű, az ellenzék kis többséggel megszerezheti a képviselőházat.
De a szenátus – a két ház fontosabbika – kemény diónak ígérkezik a demokratáknak: a 35 kiírt mandátumból 26 most is az övék és csak kilenc a republikánusoké, miközben utóbbiaknak jelenleg kétfős többségük van a felsőházban. Vagyis a demokratáknak gyakorlatilag tarolniuk kellene ahhoz, hogy az övék legyen jövő januártól a felsőház.
Ha nem sikerül megszerezniük, úgy – hacsak érdemben új információ nem kompromittálná Trumpot – minimálisra csökkenne az esélyük arra, hogy megvalósítsák álmukat, és a Trump-korszaknak huszárvágással véget vetve, még 2021 előtt elmozdítsák hivatalából a Fehér Ház lakóját egy közjogi felelősségre vonási eljárással (impeachment).
Az elmúlt 150 évből alig van példa arra, hogy az amerikai közvélemény ne „büntette” volna valamennyire az elnököt a félidős választásokon. De elemzők szerint sok múlhat azon, hányan mennek el voksolni és pontosan kik. Több mint száz éve nem fordult elő, hogy a polgárok legalább fele részt vett volna a félidős voksoláson. Négy éve alig az egyharmaduk járult csak az urnákhoz.
De elő- vagy levélszavazással csaknem 40 millió amerikai ezúttal már le is szavazott, ami arra utal: nagy a voksolási kedv a Trump-elnökség fejleményei, a MeToo szexuális zaklatási botránysorozat, valamint a Kavanaugh-ügy nyomán végletekig megosztott országban. Elemzők úgy vélik: a voksolás kimenetele a részvételi arány mellett főleg a bizonytalan szavazókon múlhat.
Mindkét oldal arra figyelmeztet: demokráciánk jövője forog kockán – cikkezett tegnap a USA Today napilap, idézve Trumpot és a demokrata szimpatizánsok körében továbbra is népszerű elődjét is. – Ha nem akarják, hogy Amerikát törvénytelen idegenek és óriáskaravánok lepjék el, inkább a republikánusokra szavazzanak – mondta kampánykörútján az elnök. – A voksolás tétje országunk jellege – vélte a szintén korteskedő Barack Obama.
SZEXUÁLIS FORRADALOM
Amerika első transznemű kormányzóját választhatják ma meg az északkeleti, liberális Vermont szövetségi államban, ha a Demokrata Párt jelöltje, Christine Hallquist lesz a befutó. A David keresztnéven született, 62 éves politikus esetében már azt is nagy eredménynek tartják, hogy megnyerte a demokrata előválasztást. A legutóbbi felmérések szerint ugyanakkor Hallquist – aki ugyanúgy a feleségével, három felnőtt gyerekük anyjával él, mint nemátalakítása előtt – lemaradásban van republikánus ellenfelével szemben. Az Egyesült Államokban már több mint egymillió transznemű él, egyre több amerikai tud ilyen emberről a környezetében.