Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke 7,5 milliárd dollár értékű amerikai importárura helyezett kilátásba pótvámot június 20-i hatállyal, valamint jelezte: a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) elé terjeszti az ügyet. Tavaly az Egyesült Államok és az Európai Unió között több mint ezermilliárd dollár értékű áru cserélt gazdát. Chrystia Freeland kanadai külügyminiszter ugyanakkor 10-25 százalékra készül emelni a vámtarifát, összesen 12,8 milliárd dollár értékű amerikai importáru esetében – ennyi volt tavaly a Kanadából az USA-ba szállított acél és alumínium értéke.
Egyébként az Egyesült Államok Kanadától vásárolja a legtöbb acélt és alumíniumot, de Mexikó is fontos szállító. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök abszolút elfogadhatatlannak nevezve az amerikai lépést közölte: az intézkedés az Egyesült Államok és Kanada között fennálló biztonsági partnerség megsértése, valamint képtelenség, hogy a Kanadával való kereskedelem fenyegetést jelentene az USA-nak. Amerika a világ legnagyobb acélimportőreként 2017-ben csaknem harmincmilliárd dollár értékben vásárolt a nyersanyagból.
Trump barátságtalan döntése nem fogja előremozdítani az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény módosításáról folyó megbeszéléseket sem az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó között. A közép-amerikai ország egyébként olyan amerikai importárukra készül büntetővámot kiróni, mint a sertéshús, a világítótestek, a sajt, a gyümölcs és a hengerelt acél. Peter Altmaier német gazdasági miniszter szerint célszerű volna koordinálni az ellenintézkedéseket az EU, Kanada és Mexikó között.
– Nyílt szabadpiacokat akarunk, de erről még meg kell győznünk az amerikai kormányt. Ezt megpróbáltuk tárgyalásokkal elérni, de most már a közös európai válaszon kell gondolkodnunk, lehetőség szerint együttműködve Mexikóval és Kanadával – jelentette ki Altmaier a német televízióban. Az amerikai kereskedelmi kamara elnöke rosszallását fejezte ki Washington kereskedelempolitikája miatt. Tom Donohue arra figyelmeztetett, hogy a fejlemények veszélyeztetik a gazdasági fejlődést, és kétmillió munkahely szűnhet meg.
Jelentős hatással lehetnek az USA-ból származó magyarországi importra is az Európai Unió válaszintézkedései. Az USA által kivetett védővámokra válaszul Brüsszel hasonló mértékű terhek bevezetéséről döntött, ami többek között élelmiszerek, italok és járművek árát befolyásolhatja. Magyarország csak tavaly mintegy 2,2 milliárd dollár (730 milliárd forint) értékben hozott be termékeket az Egyesült Államokból. Számottevő áremelkedés érinthet több termékkategóriát, így például a mogyoróvaj, gyümölcslevek, whiskyk, ruhaneműk és motorkerékpárok is drágulhatnak. Június 20-tól ugyanis akár 25 százalékos, értékalapú importvám terhelhet egyes, az Egyesült Államokból származó cikkeket. – Érdemes megvizsgálniuk a hazai cégeknek, hogy forgalmazzák-e az érintett termékeket, mert az importvám emelkedése hatással lehet azok keresletére – mondja Fülöp Attila, az EY vámszakértője.
A tanácsadó hozzátette: – Az unió lépése előrevetít további drágulást is. Az intézkedés második fázisában, 2021 tavaszától az értékalapú vám akár az ötven százalékot is elérheti. Az Egyesült Államokból tavaly Magyarországra hozott áruforgalom közel kétharmadát gépek és villamossági cikkek tették ki. A járművek és szállítási célú felszerelések 4,5 százalékos súllyal szerepeltek (93 millió dollár, azaz 25 milliárd forint). Az élelmiszerek, italok, illetve dohánytermékek alig egy százalékkal szerepeltek az USA-ból származó behozatalban, közel 26 millió dollár (hétmilliárd forint) összegben.