A Nicolás Maduro baloldali elnök által kiírt választás a bírálók aggodalma szerint egy diktatúra bevezetésének jelentős lépése lehet a politikai és gazdasági válságtól sújtott dél-amerikai országban. Az ellenzék és számos külföldi vezető felhívása ellenére az elnök nem volt hajlandó visszatáncolni tervétől, hogy létrehozza az alkotmány átírására hivatott 545 tagú testületet. A parlamentet uraló jobboldali ellenzék viszont bojkottálja a szavazást, azzal érvelve, hogy az új testület, struktúrája alapján elkerülhetetlenül Maduro érdekeit szolgálja majd.
A fegyveres erők előzetes bejelentése szerint ország szerte 232 ezer katonát vezényeltek ki, hogy elejét vegyék a szavazóhelyiségek blokádjának vagy megtámadásának.
Az ellenzék által kiírt, július közepi nem hivatalos népszavazáson a résztvevők több mint 98 százaléka utasította el Maduro új alkotmányozásra irányuló tervét. Az akkori voksolás mintegy 7,1 millió résztvevője a választásra jogosultak egyharmadát tette ki. Az ellenzék szerint az elnök az alkotmánymódosítással saját hatalmát akarja megerősíteni, így próbálja megkerülni a lakosság többségének támogatását élvező ellenzéki többségű parlamentet.
A választásokat megelőző héten is 48 órás általános sztrájkot tartottak, amely újabb halálos áldozatokat követelő zavargásokkal járt együtt. Csütörtökön 113-ra emelkedett az április óta tartó tüntetéssorozat és a fegyveres testületek tagjaival vívott összetűzések halálos áldozatainak száma.
A szocialista Nicolás Maduro kormánya péntektől keddig a kampánycsendre hivatkozva betiltotta a tüntetéseket. A Demokratikus Egység Kerekasztala (MUD) nevű ellenzéki pártszövetség azonban közölte, hogy nem vesz tudomást a tilalomról, és arra bátorította a párthíveit, hogy menjenek az utcára és „foglalják el” Venezuelát.
Miközben közvélemény-kutatások szerint a lakosság hatalmas többsége ellenzi Maduro tervét, az elnök szombati televíziós üzenetében világossá tette, az alkotmányozó nemzetgyűlést arra akarja felhasználni, hogy korlátok nélkül kormányozhassa az országot, s úgy írta le a szavazást, mint amelytől „egy mindenek felett álló hatalom megteremtését” várja. Az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint Maduro hozzátette, azt akarja, hogy a nemzetgyűlés megfossza majd mentelmi jogától az ellenzéki törvényhozókat, és börtönbe jutasson közülük legalább egyet, Freddy Guevarát, aki a kormány ellen négy hónapja tartó tüntetési hullám egyik legaktívabb szervezője volt.
„Ennek a kis Hitlernek előre foglalt cellája van!” – hangoztatta beszédében Maduro, az általa gyakorta használt gúnynéven emlegetve Guevarát.
Az ellenzék ezzel szemben az elmúlt hetekben Maduro elnök távozását, az alkotmányreform beszüntetését és új választások kiírását követelte.
A világ legnagyobb olajkészleteivel rendelkező Venezuela, amelyet 1999 óta szocialista kormányzat irányít, az összeomlás határán áll a súlyos élelmiszer- és gyógyszerhiány, valamint az elburjánzó erőszak miatt. Elemzők szerint félő, hogy a vasárnapi szavazás, amelyen az alkotmány átírásával megbízott alkotmányozó nemzetgyűlést választják meg, tovább fokozza az országban a bizonytalanságot.
