Az Oroszország elleni szankciók újabb féléves meghosszabbításáról egyeztek meg nyugati vezetők a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport hét végi törökországi csúcstalálkozóján Antalyában – közölte a Reuters brit hírügynökség szombaton egy magát megnevezni nem kívánó magas rangú európai diplomatára hivatkozva. A döntés annak ellenére született, hogy egyre többen szorgalmazzák, működjenek együtt szorosabban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni küzdelemben a november 13-i párizsi terrortámadásokat követően.
Barack Obama amerikai elnök, Angela Merkel német, David Cameron brit, Matteo Renzi olasz kormányfő, valamint Laurent Fabius francia külügyminiszter – aki Francois Hollande államfőt képviselte a csúcstalálkozón – a rendezvény vége fele tartott rövid megbeszélést. Az Oroszországra Moszkva ukrajnai szerepvállalása miatt kirótt szankciók hatálya januárban jár le, mielőtt érvénybe lépne az úgynevezett minszki békemegállapodás, amely rendezné a Kelet-Ukrajnában egymás ellen harcoló orosz szeparatisták és ukrán kormánycsapatok közti ellentétet. A nyugati felfogás szerint a pénzügyi szankciókat csak akkor oldják fel, ha már a békemegállapodás minden pontját implementálták. A brit hírügynökségnek nyilatkozó diplomata szerint az EU és az Egyesült Államok azért maradt hajthatatlan, mert a „szankciós kártya kijátszásával” akarnak nyomást gyakorolni a moszkvai kormányra a nehéznek ígérkező kelet-ukrajnai választások előtt. A Nyugat úgy véli, ez az egyetlen esély arra, hogy elérje, amit szeretne.
Egyébként az ukránok is minden erejükkel a szankciók fenntartását szorgalmazzák, ami nem is csoda, ugyanis attól tartanak, hogy a Nyugat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való „összeborulása” a terrorizmus elleni harc jegyében Kijev kontójára fog történni. Ám európai politikusok már többször hangoztatták, hogy az EU vezető államai nem tervezik otthagyni Ukrajnát Oroszország szíriai támogatása fejében. A szankciók – amelyek érvényét egyszer már idén nyáron meghosszabbították fél évvel – korlátozzák az energetikai és a védelmi ipari cégek üzleti kapcsolatait, valamint megtiltja az állami bankoknak, hogy szerepet vállaljanak ezen társaságok forrásszerzésében az európai pénzpiacokon. Washington hasonló intézkedéseket vezetett be.
Áramszünet a Krímben
Egy pénteki és egy szombat éjjeli feltehető szabotázsakcióban felrobbantották az Ukrajnából a Krímbe tartó áramellátó fővezeték tartóoszlopait a dél-ukrajnai Herszon megyében, ezért a 2014-ben Oroszország által annektált félsziget energiakapcsolata megszakadt egykori „anyaországával”. Ez súlyos gondot okozott, mivel a helyi erőművek az igényeknek csak mintegy felét tudják kielégíteni. A Krím félsziget áramellátásáért felelős szolgáltatók rendkívüli ülést tartottak, a helyzet rendezésére minden tartalék energiaforrást bevonnak, beleértve a mobil áramfejlesztőket és a pótlólagos erőműveket. A kórházak áramellátásukat saját áramfejlesztőikkel biztosítják.