A börtönbüntetését töltő 90 éves Bignonét, aki a diktatúra utolsó másfél évében volt tényleges elnök, egy katonai kórházban érte a halál szerdán.
A diktatúra idején elkövetett különböző bűnökért többször elítélték, két életfogytiglani büntetést is kapott emberiesség elleni bűnökért. Számos bűncselekményt 1976 és 1978 között követett el, amikor még a legnagyobb kínzóközpont, a Campo de Mayo katonai támaszpont parancsnoka volt.
Legutóbb 2016-ban ítélték el újabb húsz évre a több ezer másként gondolkodó ember eltűnésével, megkínzásával és megölésével járó Kondor-hadművelet nevű dél-amerikai titkosszolgálati együttműködés során elkövetett bűneiért.
Halálával az argentin történelem egy brutális fejezete zárul le. A mocskos háborúban jogvédők szerint a katonai diktatúra vezetői mintegy 30 ezer ember eltűnéséért – valójában meggyilkolásáért – tehetők felelőssé.
Az „eltűntek” között volt számos várandós nő, akik a kínzóközpontokban voltak kénytelenek megszülni gyermeküket. Az újszülötteket aztán elvették anyjuktól és katonacsaládok fogadták örökbe, megfosztva őket személyazonosságuktól.
Argentínában 1983-ban kezdődött meg a demokratikus átmenet, miután Bignone választásokat írt ki, és decemberben átadta a hatalmat a demokratikusan megválasztott Raul Alfonsinnak. A hatalomátadás előtt Bignone elrendelte a törvénytelen őrizetbe vételekre és a tömeges nyomtalan eltűnésekre vonatkozó bizonyítékok megsemmisítését.
A 2000-es évek eleje óta számos bírósági eljárás indult a diktatúra idején elkövetett jogsértések ügyében. Tavaly 29 egykori katonatisztre szabott ki egy Buenos Aires-i bíróság életfogytig tartó börtönbüntetést a haditengerészet börtönné és kínzóközponttá alakított egykori műszaki iskoláján (ESMA) elkövetett bűncselekmények miatt.