Bosszút esküdött az Iszlám Állam a nemzetközi terrorszervezet egyik legfontosabb vezetőjének meggyilkolása miatt, jelentette a radikálisokhoz köthető hírügynökség szerdán. Az Amak értesülései szerint a stratégiai tervezésért felelős Abu Mohamed al-Adnani (képünkön) Aleppó környékén vesztette életét egy terepszemle során, bővebb információkat azonban nem tettek közzé halálának körülményeiről.
A férfival egy amerikai légicsapás végezhetett, ám Moszkva szerint orosz vadászgépek ütöttek rajta az iszlamista vezető konvoján. A Pentagon szóvivője elismerte, hogy célba vették a szélsőséges vezetőt, ám hangsúlyozta, hogy a rakétatámadás eredményeit még elemzik a védelmi tárca szakértői. Al-Adnani elvesztése érzékenyen érintheti az Iszlám Államot. Az emblematikus vezető nagy népszerűségnek örvendett a radikálisok körében, részben annak köszönhetően, hogy kulcsszerepet játszott a terrorszervezethez köthető merényletekben, amelyek nyugati célpontok ellen irányultak.
Az utóbbi hetekben igencsak rájár a rúd az Iszlám Államra. Törökország múlt szerdán kezdődött katonai beavatkozása komoly csapást mért a szervezetre. Ha az Ankara által támogatott, mérsékeltnek tartott felkelők gyors előretörése folytatódik, az iszlamisták akár rövid időn belül teljesen visszaszorulhatnak a török határ térségéből, amely korábban az egyik legfontosabb utánpótlási vonalként szolgált a radikálisok számára. A törökök akciója azonban nem csak az Iszlám Állam visszaszorítására korlátozódik.
Az Eufrátesztől nyugatra található szíriai kurd erők (YPG) jelentős veszteségeket szenvedtek a török légierő bombatámadásai miatt a napokban. Ankara mindenképp meg akarja akadályozni, hogy egy összefüggő kurd fennhatóságú terület alakuljon ki déli határai mentén, mivel a politikai elit félelmei szerint ez megerősíthetné a törökországi kurdok szeparatista törekvéseit. Magas rangú török döntéshozók szerdán tagadták az amerikai hivatalnokokra hivatkozó korábbi híradásokat, miszerint Törökország tűzszünetet léptetett volna életbe az YPG alakulataival szemben. Az eset miatt tegnap bekérették az Egyesült Államok ankarai nagykövetét is, hogy hivatalosan tiltakozzanak a sajtóban megjelent információk ellen.
A kialakult helyzet komoly kihívások elé állítja Washingtont. Törökország és a szíriai kurd fegyveresek is fontos partnernek számítanak az iszlamisták elleni harcban, a közöttük kialakuló összetűzések jelentősen hátráltatják az Iszlám Állam elleni harcot.
A radikálisok megfékezése pedig prioritást élvez minden külső szereplő szempontjából a szíriai konfliktus rendezése kapcsán. Ezen kívül azonban továbbra sem közelednek az álláspontok. Oroszország nem fogadja el az ENSZ által kezdeményezett független vizsgálat múlt héten ismertetett eredményeit, mivel a jelentés következtetései szerint az Iszlám Állam mellett az Aszad-rendszert is felelősség terheli az elmúlt két évben Szíriában elkövetett vegyifegyver-támadások kapcsán.
Moszkva ugyan elismeri a mérges gázok bevetésének tényét, ám az elkövetők kilétére vonatkozó megállapításokat nem tartják megalapozottnak az oroszok. „Megvan a gyilkos fegyver. Tudjuk, hogy nagy valószínűséggel klórgázt használtak a támadások során, ám az ujjlenyomat hiányzik!” – mondta Vitalij Csurkin, Oroszország ENSZ-nagykövete szerdán a Biztonsági Tanács ülésén. A szíriai kormány képviselője ugyancsak elítélte a világszervezet felkérésére készített vizsgálat konklúzióit, mondván: azok fizikai bizonyítékok helyett terrorszervezetek által felsorakoztatott szemtanúk vallomásaira hagyatkoznak.