Mint Crozier elmondta, most más módon folytatja a konzultációt a helybéliekkel a migránsbefogadásról. – Tudatosan léptem túl a hatáskörömet, azt akartam, hogy a demokrácia jusson kifejezésre – tette hozzá.
A népszavazás miatti megosztottság politikai szembenállást is tükröz. A szocialista vezetésű francia kormány – amely a prefektusokat is kinevezi az egyes régiókba, illetve megyékbe – 11 francia régióban akarja szétosztani azt a mintegy 11 ezer migránst, akik a felszámolásra ítélt monstre menekülttáborban, a calais-i Dzsungelben telepedtek le.
Francois Hollande államfő bejelentése értelmében a tábort az év végéig kell felszámolni. A táborlakók befogadására az egyes régiókban október közepéig akarják kijelölni a szállásokat. A 7,7 milliós Auvergne-Rhône-Alpes régiónak – ahol Allex is található – 1784 embert kellene a terv szerint befogadnia, legalábbis arra a néhány hónapra, amíg elbírálják a menedékkérelmüket.
A régióban mindössze négy nagyváros található, a kisebb településeken másutt is riadalmat keltettek az új jövevények. Allexbe is megérkezett már néhány ilyen család. Croziert a francia jobbközép vezető pártja színeiben választották meg polgármesternek 2014-ben. Párttársai kiálltak mellette, így a megyei közgyűlés elnöke, illetve az Auvergne-Rhône-Alpes élén álló, de az országos politikában sem ismeretlen Laurent Wauquiez is, aki felszólította a polgármestereket: ne fogadjanak be településeikre calais-i migránsokat, mert így csak elszaporodnak a dzsungelek francia földön.
A francia sajtóban az elmúlt hetekben többször is párhuzamot vontak az Allexben tervezett, illetve a magyarországi népszavazás között, amelyek ráadásul időben egybeestek volna.
A hét végén egyébként több száz migránsbarát aktivista csapott össze Calaisban a rendőrséggel. Öt rendőr és egy újságíró könnyebben megsérült.
