A döntést meghoztuk, nem várhatunk tovább. Azt, hogy a külföldi érdekeltek miként vesznek részt az Északi Áramlat 2 projektben, majd ők eldöntik. A tervek szerint haladunk előre, s partnereink osztják elképzeléseinket – jelentette ki Alekszander Medvegyev, a Gazprom vezérigazgató-helyettese.
A gázipari monopólium második emberének nyilatkozata azután hangzott el, hogy a lengyel monopóliumellenes hivatal, az UOKiK még júliusban megtagadta a hozzájárulását egy vegyes vállalat Lengyelországban történő bejegyzéséhez, mondván, az Északi Áramlat 2 korlátozni fogja a versenyt a gázellátásban.
A vezeték ugyan nem menne át lengyel területeken, de a döntés arra késztetett öt, a gázprojektben résztvevő uniós céget, hogy – tartva a lengyel büntetéstől – más formában keressék az együttműködést a gázprogramban. Ezt az osztrák OMV, a francia Engie (korábban GDF Suez), a német Uniper és Wintershall, valamint a brit–holland Shell augusztus 12-ei nyilatkozatában tette közzé. Marek Niechcial, az UOKiK elnöke szerit a hivatal szabályozása végleges, amely véget vet az Északi Áramlat 2 üzletének.
A lengyel döntés elvben azt jelenti, hogy a Gazpromnak egyedül kell finanszíroznia az új vezeték nyolcmilliárd euróra rúgó költségeit. Ez pedig nem lesz könnyű dolog, mivel az európai és amerikai szankciók miatt az orosz bankok csak korlátozott mértékben férhetnek hozzá a nemzetközi pénzpiacokhoz.
Ráadásul maga a Gazprom sem tűnik vonzó hitelfelvevőnek, mivel piaci értéke a 2008-as 350 milliárd dollárról mára 50 milliárd dollárra zuhant, többek között az alacsony energiaárak miatt.
A szintén kettősre tervezett Északi Áramlat 2 vezeték 1225 kilométeren keresztül húzódna a Szentpétervár melletti Uszty-Luga kikötőtől a németországi végpontig, amely nem messze esik az Északi Áramlat 1 becsatlakozásától Gfreifswaldnál. Kapacitását évi 55 milliárd köbméterre tervezik, mintegy megkettőzve az első vezetékpár teljesítményét, és 2019-re készülne el.
Moszkva azt tervezi, hogy csaknem a teljes, EU-ba irányuló gázexportját az északi vezetékrendszerre irányítja át, amivel viszont sérti több kelet-európai állam érdekeit, Ukrajnát pedig kiküszöbölné mint tranzitútvonalat. A programot mindazonáltal még jóvá kell hagynia Dániának, Finnországnak és Svédországnak is, mivel a csőhálózat felségvizeik alatt húzódna.
Egyidejűleg az Európai Bizottság is jelezte, hogy a terveket ő is össze akarja vetni az európai energetikai törvénnyel. Ennek sarokköve, hogy egy cég sem lehet egyszerre többségi tulajdonosa a szolgáltatói és a disztribútori rendszernek.
A Gazpromnak emiatt kellett néhány éve felhagynia a Déli Áramlat vezeték építésével.