Csupán egy lépésre van attól Emmanuel Macron alig egy éve alakult, La République en Marche (LRM – A Köztársaság Lendületben) névre átkeresztelt politikai mozgalma, hogy a kétharmados elnökválasztási győzelmet követően letarolja a népszerűtlenséggel küzdő hagyományos pártokat a júniusi nemzetgyűlési választásokon. A legfrissebb felmérés szerint az LRM a szavazatok 29,5 százalékának megszerzésével már az első fordulóban győzhet, míg a választók csupán 22 százaléka voksolna most a konzervatívokra, így Macron mozgalmának 7,5 százalékpontnyi előnye lenne legfőbb riválisával szemben. Marine Le Pen és pártja, a populista Nemzeti Front a harmadik helyen végzett, 18 százalékos támogatottsággal. A kutatás arra is kitért: a szavazók 45 százaléka nem szeretné, hogy Macron többséget szerezzen a parlamentben, csupán 28 százalék támogatná ezt. 58 százalékuk ugyanakkor eddig elégedett az alig két hete beiktatott köztársasági elnök teljesítményével.
Macron nem titkolt célja, hogy a jobb- és baloldali megosztottságot meghaladó, politikai megújulást és generációváltást hirdető mozgalmával megszerezze a parlamentáris többséget a nemzetgyűlésben. Amennyiben véghez akarja vinni a szavazóknak a kampánya során ígért „demokratikus forradalmat”, szüksége is van a többségre, enélkül ugyanis kevésbé tudna hatékonyan kormányozni, és reformtervei is falakba ütközhetnek. A körülmények ugyanakkor mindenképp az új elnöknek kedveznek, hiszen mind a mainstream baloldali, mind pedig a jobboldali pártok népszerűsége soha nem látott mélyponton van. Macron a mérsékelten konzervatív Edouard Philippe kormányfővé választásával szintén fontos lépést tett a jobboldal destabilizálása felé, hiszen a politikus a legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársaságiak politikai köréhez tartozik.
Macronnak mindazonáltal nincs könnyű dolga: a nemzetgyűlésbe, vagyis a kétkamarás francia parlament alsóházába ugyanis a választók 577 küldöttet fognak bejuttatni, az új elnök számára azonban – mivel friss mozgalma sem beágyazottságát, sem szervezettségét tekintve nem képes felvenni a versenyt a hagyományos pártokkal – már a jelöltek felállítása sem zajlott problémamentesen. A küldötteket öt évre, közvetlen szavazással, kétfordulós rendszerben fogják megválasztani június 11-én, majd pedig június 18-án. Egy jelölt akkor győz az első fordulóban, ha megkapja a szavazatok legalább 50 százalékát a regisztrált szavazók legalább egynegyedének részvételével. Ha nincs ilyen jelölt, azok jutnak a második fordulóba, akik az első fordulóban több szavazatot kaptak, mint a regisztrált szavazók 12,5 százaléka.