A tájékoztatás szerint a szemben álló felek csütörtökig kivonják a lőfegyvereket és 11 őrhelyet a közös biztonsági zónából, majd közösen ellenőrzik a vállalt kötelezettségek teljesítését.
Dél- és Észak-Korea azt tervezi, hogy az említett leszerelési lépéseket követően egyaránt 35 főre csökkentik a zónában fegyvertelenül járőröző katonáik számát, beleértve ebbe a tiszteket is.
Minderről Mun Dzse In dél-koreai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető szeptemberi phenjani csúcstalálkozója idején állapodtak meg a két hadsereg vezetői. A két ország akkor átfogó katonai megállapodásban rögzítette: repüléstilalmi övezetet hoznak létre a demarkációs vonal mentén, és fogadkoztak: erőfeszítéseket tesznek, hogy „a két Koreát elválasztó demilitarizált övezet a béke és a fejlődés övezetévé” váljon.
Ennek keretében egyeztek meg arról is, hogy felszedik az aknákat a határfalu környékén, amelyet ezután megnyitnak turisták és megfigyelők előtt. Az aknamentesítést október elején kezdték meg, hétfőn pedig bejelentették a munka sikeres befejezését.
Szöul és Phenjan rohamos léptekben közeledik egymáshoz a két Korea vezetőinek áprilisi csúcstalálkozója óta Panmindzsonban. Ezt jól szemlélteti, hogy a szeptemberi csúcsot lezáró közös nyilatkozatukban bejelentették: tengeri és szárazföldi határaik mentén ütközőzónákat hoznak létre, hogy elejét vegyék a véletlen katonai összetűzéseknek. Emellett vállalták a keszongi ipari park újranyitását, illetve a Gyémánt-hegységben lévő idegenforgalmi beruházás folytatását.
A keszongi ipari parkot 2004-ben nyitották meg, 124 dél-koreai vállalat több mint 124 ezer embert alkalmazott ott. A parkot azután zárták be, hogy Észak-Korea 2016-ben föld alatti atomkísérletet hajtott végre, és saját állítása szerint hordozórakétával műholdat állított Föld körüli pályára.
A nyilatkozat azt is rögzítette, hogy a felek azon fognak fáradozni, hogy elnyerhessék a 2032-es nyári olimpia közös megrendezésének jogát.