Mintha sosem omlott volna le a berlini fal, Németországot máig jellemzi a megosztottság, és ezen a 2015-ös menekültválság csak rontott, írta a Handelsblatt Global a német újraegyesítés mai, huszonnyolcadik évfordulójának margójára.
Németország nyugati és keleti fele között valóban a mai napig tapasztalhatók a zömében gazdasági és az életszínvonal tekintetében meghatározó különbségek, bár a közel három évtized alatt jelentős előrelépések is történtek. Utóbbiról a német egység napja alkalmából elkészített kormányzati dokumentum számolt be, amely szerint az egykori NDK területén 2017-ben folytatódott a gazdasági előremenetel, így a GDP közel kétszázalékos növekedést mutatott, a munkanélküliséget pedig 8,7-ről 7,1 százalékra sikerült lefaragni.
A beszámoló szerint ugyancsak bizakodásra ad okot, hogy a szövetségi kormány 2005 és 2019 között mintegy 156 milliárd euró folyósítására szánta el magát, amely minden bizonnyal tovább csökkenti majd a jelenleg 4,2 százalékosra becsült teljesítőképességbeli különbséget az ország nyugati és keleti fele között.
– A sikerek ellenére bizony magas fokú az elégedetlenség és a szkepticizmus – fűzte hozzá az eredményekhez Christian Hirte CDU-s kormánybiztos, aki szerint Keleten leginkább az államberendezkedés és a hatóságok irányába mutatott hozzáállás ad okot az aggodalomra.
A chemnitzi események nyomán a német sajtó többsége is megemlékezik arról, hogy az utóbbi időben Kelet-Németországban elképesztően megerősödtek a radikálisnak bélyegzett mozgalmak. Bár mindössze a teljes lakosság húsz százaléka lakik az országrészben, a jobboldali gyűlölet-bűncselekmények ötven százaléka itt történik, írta a Deutsche Welle hírügynökség.
A Handelsblatt szerint a jelenségnek egyszerű az oka: a keletnémetek tradicionálisabb módon szemlélik az állam feladatait, így többet is várnának el Berlintől. – Amikor megkezdődött a menekültválság, a keletiek gyanúval tekintettek az Angela Merkel vezette kormány humánus politikájára, és okkal kérdezték: miért bánnak ennyire jól velük, ha nekünk is elkélne a segítség? – írta a Handelsblatt, amely szerint bár fekete-fehér gondolkodásnak tűnhet, a migránstömeg érkezése miatt a keletiek másodrendű polgárok helyett hirtelen harmadrendűnek érezték magukat.
Ez ugyanakkor nem ad okot az erőszakcselekményekre, tette hozzá a gazdasági lap. Angela Merkel az újraegyesítés évfordulójának alkalmából szintén ezt hangsúlyozta. – Sosem szolgálhat magyarázatul az erőszakra és a gyűlöletre – magyarázta a kancellár a fejlettségbeli különbségeket.