Az emelkedő hőmérséklet miatt rengeteg szén kerül a talajból a légkörbe. A hatás olyan lehet, mintha egy újabb fejlett, Egyesült Államok méretű ipari állam jelenne meg a nagy üvegházgáz-kibocsátók között – a nemzetközi kutatásban az MTA Ökológiai Kutatóközpont is részt vett.
Sok vizsgálat foglalkozott már azzal, hogy a felmelegedés hatására hogyan változik a talajból felszabaduló szén mennyisége – az eredmények szerint a növekedésre lehet számítani –, azonban globális szintézis eddig még nem készült a témában. A Yale Egyetem erdészeti és környezettudományi karának munkatársai által vezetett összegző elemzés szerint a felmelegedés következtében a talaj széntartalma 2050-ig 55 milliárd tonnával csökkenhet világszerte.
Ez a mennyiség a légkörbe kerülve 12-17 százalékkal növelheti meg az erre az időszakra kalkulált, emberi tevékenységből adódó szénkibocsátást. Az elemzést a Nature közölte és itthon az Mta.hu ismertette először. A cikk társszerzője volt az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, Kröel-Dulay György is. A kutatás során az elmúlt 20 évben Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában összesen 49 helyszínen folytatott terepkísérletek eredményeit vették figyelembe. Ilyen kísérlet zajlik 2001 óta a Kiskunságban is, amelynek eredményei szintén bekerültek az elemzésbe.
A talaj szénvesztése a Föld hűvös éghajlatú térségeiben, a magasabb szélességi köröknél várható a legnagyobb mértékben. Ez azért lényeges, mert ezekben a régiókban az ott jellemző, örökké fagyott talajba, idegen szóval permafrosztba az évezredek folyamán hatalmas mennyiségű szén épült be.
A Yale kutatói által vezetett vizsgálat egyértelműen kirajzolja a trendet: ahogy nő az átlaghőmérséklet, úgy csökken a talaj széntartalma, ami a légkörbe kerülve gyorsíthatja a globális felmelegedést.