Megfigyelők már eleve kételkedtek benne, hogy bármi lényeges is történne az euróövezeti pénzügyminiszterek hétfői megbeszélésén a görög mentőcsomagról, s így is lett. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke szerint viszont május 24-én lezárulhatnak a tárgyalások. Az újabb határidőig azonban még meg kell vizsgálni, hogy Athén valóban teljesítette-e a mentőcsomag feltételeit, meg kell vitatni egy esetleges kiegészítő csomag bevezetését arra az esetre, ha a jelenlegi reformok működésképtelennek bizonyulnak, valamint ki kell találni a GDP 180 százalékára rúgó görög államdósság fenntartható kezelésének módját.
A kiadáscsökkentő intézkedéseknek az állampolgárok lehetnek a vesztesei
Mindezt ádáz belpolitikai harc előzte meg Görögországban, aminek eredményeként a parlament végül is megszavazta a hitelezők által követelt kiadáscsökkentő intézkedéseket. A parlament vasárnap késő esti döntése értelmében a vállalati osztalékadót 10-ről 15 százalékra emelik, növelik a magas jövedelműek személyi jövedelemadóját, miközben csökkentik az adómentesség határát. A nyugdíjakat szintén csökkentik, havi 480 és 1800 euró közé. A görög munkaügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy jelenleg sokkal szegényebb az ország, mint 2010-ben, vagyonuk egynegyedét elvesztették, és ezért muszáj mérsékelni a nyugdíjakat – a mostani rendszer fenntarthatatlan –, de ezt korrekt módon tervezik. Az intézkedésekkel 5,4 milliárd eurót spórolna a kormány.
A megszorításellenes programmal hatalomra került Alexisz Ciprasz azzal védte a nyugdíjcsomagot, hogy az igazságosabban osztja el a megnövekedett terheket a szereplők között, ugyanakkor a nyugdíjak többsége érintetlen marad. A reformok növelik a tb-hozzájárulást és a jól keresők jövedelemadóját, de megszüntetik az alacsony jövedelműek nyugdíj-kiegészítését is. Athénnak júniusban a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és az Európai Központi Banknak is törlesztenie kell a hiteleket, ezért életbevágó, hogy lehívhassák a 86 milliárd eurós nemzetközi mentőcsomag újabb részletét. – Görögország alapvetően elérte reformcéljait – jelentette ki egy vasárnap sugárzott rádióinterjúban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
Christine Lagarde, az IMF vezetője ugyanakkor aláhúzta, hogy Görögországnak azonnali adósságelengedésre van szüksége, egyúttal kételyét fejezte ki, hogy Athén a 2018-as határidőig képes elérni a bruttó hazai termék (GDP) 3,5 százalékát célzó elsődleges költségvetési többletet. Az unió viszont adósságleírást nem, csak a tartozás átütemezését, illetve a kamatok mérséklését tartja járható útnak.
