Obama ezzel 2008-as választási ígéretét teljesítené: hiába írta alá első munkanapján a bezárásról szóló rendeletet – amelyet angolul és arabul ki is függesztettek a rácsra Guantánamón – a Kuba szigetén lévő táborban jelenleg is fogva tartanak 91 embert.
Mégpedig „Gitmo” mottója szerint legalábbis „biztonságos, emberséges, törvényes és átlátható” körülmények között. Igaz, horribilis költségen: tavaly csaknem félmilliárd dollárba került a biztonsági rendszer fenntartása. – Guantánamo nem erősíti a nemzetbiztonságunkat, sőt ellentétes az értékeinkkel, a jogállamisággal. Még harminc évig ezzel akarunk foglalkozni? – fogalmazott tegnap Obama, miközben a Pentagon 475 millió dolláros tervet küldött a kongresszusnak a többi közt egy meg nem határozott büntetés-végrehajtási intézet amerikai földön való kialakításra és a foglyok egy részének odaszállítására. Harmincöt főt külföldön akarnak elhelyezni; kérdés, mennyire nyitott erre a világ a jelen terrorfélelmek közepette. 2009-ben a Bajnai-kormány befogadott egy Guantánamón fogva tartott palesztint. Később derült ki, hogy az al-Kaidához köthető, jelenleg 51 éves Mahr Rafat al-Kuvariról van szó.
Mindez az elnök várakozása szerint is ellenállásba ütközhet a Capitoliumon. A politikai megoldást Guantánamo felszámolására hátráltatta, hogy a republikánus többségű kongresszus – biztonsági aggályok miatt – akadályozta, hogy egyes őrizeteseket amerikai börtönökbe vigyenek át. A leghírhedtebb foglyok egyike Kálid Sejk Mohamed, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások kitervelője. 2002-es létrehozása óta a fogolytáborban csaknem 800 őrizetes fordult meg.