A Falter bécsi hetilap egy mecsetben, török katonai egyenruhában felsorakoztatott fiúkról készült minapi riportja adta meg a végső lökést ahhoz az osztrák lépéshez, amelyet tegnap jelentett be Sebastian Kurz kancellár: kiutasítanak az országból több, külföldről támogatott imámot, és hét mecsetet is bezárnak. Herbert Kickl belügyminiszter azt közölte, akár hatvan muszlim hitszónokot is kiutasíthatnak, vagyis a Heute című lap szerint az összes ausztriai imám csaknem egynegyedét. A 8,8 milliós Ausztriában mintegy 600 ezer muszlim él, döntő többségükben törökök és arabok. A szóban forgó mecsetet leszámítva a többit, amelyet be akarnak zárni, az arab közösség tartja fent, a kiutasításra kerülő imámok viszont törökök.
Az osztrák kormány a politikai iszlám elleni fellépéssel indokolja a szigorítást. A Falter riportjában szereplő török fiúk az 1915–16-os gallipoli csatáról emlékeztek meg, amelynek során a védekező török hadsereg sikerrel tartotta meg a Dardanellák tengerszorost a támadó brit és francia erőkkel szemben. A mecsetet, amelyben a csatát megelevenítették, egy olyan szervezet tartja fent, amely a török államhoz is kapcsolódik, és amely – állítja Gernot Blümel kulturális miniszter – kijátszotta a hitélet külföldi finanszírozását tiltó osztrák törvényt.
A Kurz-kormány lépése külföldön is azonnal visszhangot keltett. Így a migrációellenes olasz kormány belügyminisztere, Matteo Salvini azt írta a Twitter mikroblogon: „Hiszek a vallásszabadságban, de a vallási szélsőségességben nem. Aki arra használja fel a saját hitét, hogy kockáztassa egy ország biztonságát, az eltávolításra kerül!” Törökország elítélte az osztrák politikát. Recep Tayyip Erdogan török elnök szóvivője a bejelentésekre a Twitteren reagálva azt írta: ezek az ausztriai populista hullám eredményei.
– Az iszlámgyűlölet elfogadottá, megszokottá tételére tett erőfeszítéseket és a rasszizmust szigorúan el kell ítélni – közölte. Mindez a török kampány kontextusában is értelmezhető: két hét múlva elnök- és parlamenti választásokat tartanak az országban. Sőt, csütörtök óta a külföldön élő törökök már voksolhatnak, így mintegy százezren Ausztriában is az urnákhoz járulnak. Az ausztriai törökök zömét Erdogan elnök, illetve az Igazság és Fejlődés Pártja, az AKP támogatójának tartják.
Akár hatvan muszlim hitszónokot is kiutasíthatnak az alpesi országból
Fotó: Reuters
Kurznak nincsenek választási gondjai: pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) az idén hármat (Alsó-Ausztria, Tirol és Salzburg) fölényesen megnyert a tartományi voksolások közül, és csak egyet (Karintia) veszített el. Az ÖVP erősödni tudott tavalyhoz képest is: ha most rendeznék a szövetségi választásokat, másfél százalékponttal többet kapna egy tegnapi felmérés szerint, mint 2017-ben, Kurzot pedig az osztrákok 35 százaléka szeretné a kancellári székben látni. Ezzel a 31 éves kancellárnak 12 százalékpont előnye van az ellenzék vezetője, a volt szociáldemokrata kormányfő Christian Kern (23 százalék), illetve 20 százalékpont a szabadságpárti (FPÖ) alkancellár, Heinz-Christian Strache előtt (15 százalék).
Az FPÖ 25 százalékon áll; Strache szempontjából nem előnyös, hogy jóval kevesebben támogatnák a kancellári ambícióit, mint ahányan a pártjára szavaznának. Eközben Kurz Európa egyik politikai csillagának számít. Richard Grenell berlini amerikai nagykövet a minap rocksztárnak nevezte, akinek ő maga is a rajongója, a The Wall Street Journal híre szerint pedig a héten Bécsbe látogató Vlagyimir Putyin állítólag arra kérte Kurzot, segítsen tető alá hozni találkozóját amerikai kollégájával, Donald Trumppal.
