– Az az igazság, hogy fuldoklunk Mayotte-on. Nem jutunk kórházi férőhelyhez – fakadt ki egy tüntető az AFP hírügynökségnek az Afrika és Madagaszkár közé eső, de Franciaország egyik tengerentúli megyéjének számító szigeten. A 250 ezer fős Mayotte-ot egy hónapja bénítják meg sztrájkok, tüntetések és úttorlaszok; a helyszíni beszámolók szerint pattanásig feszült a helyzet a tömegesen érkező törvénytelen bevándorlók miatt. A mayotte-iak önbíráskodásba is kezdtek: maguk fogdossák össze és viszik a rendőrségre az idegeneket, a főleg a szomszédos Comore-szigetekről, kisebb részben az afrikai szárazföldről érkezőket.
A múlt hét elején Annick Girardin, a tengerentúli területekért felelős francia miniszter Mayotte-ra sietett, hogy helyreállítsa a nyugalmat, és egyes kérdésekben állítólag meg is állapodott a helybéliekkel, de a BFM francia hírcsatorna arról számolt be, hogy a hét második felében is fennmaradtak az úttorlaszok.
Mayotte a saját fejére hozta a bajt azáltal, hogy nem tartott az 1975-ben függetlenné vált többi Comore-szigettel, hanem francia akart maradni. Ezt legutóbb egy 2009-es népszavazás erősítette meg, aminek eredményeképpen 2011-től Franciaország 101. megyéjének számít, a mayotte-iak pedig francia állampolgárnak. Ugyan rendkívül szegény szigetről van szó – a lakosság 84 százaléka a nyomorszint alatt él –, de a Párizsból érkező támogatásnak köszönhetően Mayotte még mindig sokkal kevésbé elmaradott, mint a koldusszegény Comore-szigetek. A halászhajókon, lélekvesztőkön évente mintegy 20 ezer migráns érkezik – akiknek egy 50 kilométeres tengeri utat kell megtenniük –, és lassan többségbe is kerültek: a helyiek közül kevesebb mint minden második őslakos.
Az elnökválasztást ugyan Mayotte-on is Emmanuel Macron jelenlegi államfő nyerte tavaly, de Marine Le Pen, a bevándorlásellenes jelölt jelzésértékű 43 százalékot kapott a színes bőrű muszlim őslakosoktól. A bevándorlók a helyszíni beszámolók szerint az oktatási rendszert is megterhelik, és lakásból sincs elegendő, a legvonzóbb azonban a „föld joga” számukra. A francia törvények szerint ugyanis a külföldiek Franciaországban – így akár Mayotte-on – született gyerekei 18 éves korukban francia állampolgárok lesznek, ha előtte öt évig helyben éltek.
Ezért panaszkodnak a mayotte-i őslakosok főleg a kórházak elleni invázióra: a sziget egyetlen szülészetén világra hozott minden tíz újszülöttből hét törvénytelen bevándorlók gyermeke.
Annick Girardin most felvetette: Mayotte „területen kívüliséget” élvező státust kaphat, hogy a migránsoknak ne legyen vonzó a francia szigeten szülniük.