Theresa May miniszterelnök kétnapos munkalátogatást kezdett tegnap Belfastban, ahol a londoni kormány nemrég ismertetett brexittervét szeretné népszerűsíteni. A brit EU-távozás egyik legégetőbb kérdése ugyanis az Ír-sziget átjárhatóságának fenntartása, illetve a felekezet közötti hatalommegosztásra épülő ország békéjének megőrzése.
Sajtóforrások szerint May ezek mellett kötelezi el magát a vizit során, illetve mai, Belfastban tartandó beszédében ígéretet tesz Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti kemény határvonal mellőzésére. A londoni kormány hivatalos brexitterve ugyanezt irányozza elő. A britek a távozás után az áruk tekintetében szabadkereskedelmi övezetet hoznának létre az EU-val, így többek között elkerülhető lenne a határellenőrzés bevezetése az Ír-szigeten, ami nem mellesleg az unió egységes, illetve az Egyesült Királyság belső piacán sem okozna zavarokat.
May helyzetét egyébként nagyban megkönnyíti, hogy a londoni alsóház a héten elvetette azt a módosító indítványt, amely alapján a kormánynak a kilépés után vámuniós megállapodásra kellene törekednie Brüsszellel. London álláspontja szerint előbb az unió egységes belső piacát (és a vámuniót) kell hátrahagyni, majd ezt követően átfogó szabadkereskedelmi megállapodást aláírni. Az elutasított indítványt benyújtó, unióbarát konzervatívok arra az esetre terjesztették elő a javaslatukat, ha Theresa Maynek mégsem sikerülne tető alá hoznia a brexitalkut.
Erre van esély, ugyanis számos akadály gördülhet a súrlódásmentes kilépés útjába. Az egyik a már említett ír kérdés: Észak-Írországnak gyakorlatilag másfél éve nincs működőképes kormánya, Theresa May kisebbségi kormányát pedig épp az északír protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) támogatja.
A DUP eddig következetesen kitartott álláspontja mellett, miszerint még az ír sziget átjárhatóságának érdekében sem akarnak a királyság többi részétől eltérő elbánásban részesülni a brexit után, így Észak-Írország potenciális vámuniós tagságát is elutasítják. A legfrissebb sajtóhírek szerint az északír protestánsok már törvényben akarják rögzíteni Belfast „egyformaságát”, ám a londoni kormány erre egyelőre nem bólintott rá. A kérdés minden bizonnyal Theresa May északír útján is terítékre kerül.
A kormányfő az északírektől való függés miatt is megannyi kritikát kap. A nemrég lemondott külügyminiszter, Boris Johnson a minap épp azt vetette a szemére: Theresa May hagyta, hogy mára a teljesen átpolitizált északírkérdés dominálja a brexitet.
Visszatértek a bajok
A Derryben végbement zavargáshullám is terítékre került a brit alsóház e heti ülésén, ahol Karen Bradley északír ügyekért felelős brit miniszter számolt be a fejleményekről. Mint mondta, a hat napon át tartó rendbontás következtében összesen tizenöt személyt tartóztattak le, tíz ellen pedig vádat is emeltek. A múlt heti incidenssorozathoz hasonlóra hosszú évek óta nem volt példa Derryben: a város Bogside nevű részében fiatalok százai támadtak rá a rendőrökre, sajtóforrások szerint az éjszakai összetűzések során közel hetven alkalommal robbantak Molotov-koktélok. A hatóságok a New IRA (Új Ír Köztársasági Hadsereg) nevű szervezetre mutogatnak, amely jogelődjéhez, az IRA-hoz hasonlóan Észak-Írország Londontól való teljes függetlenedéséért, illetve az egységes Írországért harcol. A Bogside-ban történtek egyébként a brit szigetek történelmének legvéresebb időszakát idézik: 1969-ben ugyanitt estek egymásnak a katolikus köztársaságiak és protestáns unionisták, és kezdetét vette a közel harminc évig tartó háborúskodás.