Nem csökken a kijáratnál a forgalom az amerikai kormányban: James Mattis védelmi miniszter most bejelentett, noha csak február végén esedékes távozásával már senki sem marad a posztján Donald Trump eredeti külpolitikai-nemzetbiztonsági csapatában.
Szűk két év alatt Mike Pompeo az elnök második külügyminisztere, John Bolton pedig a harmadik nemzetbiztonsági tanácsadó, miközben heteken belül távozik Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet, valamint John Kelly fehér házi stábfőnök is. Az év végéig marad csak Ryan Zinke belügyminiszter, továbbá Trump állítólag Kirstjen Nielsennel, a belbiztonsági tárca irányítójával sem elégedett.
Hétezer katona távozhat a háború sújtotta országból. Az elnök döntésének állítólag nem örült a védelmi miniszter
Fotó: Reuters
Mégis, a 68 éves Mattis – a Trump mellett utolsóként kitartó volt tengerészgyalogos tábornok – távozását sokak aggasztónak találják, még a republikánusok háza táján is.
Washingtonban nem volt titok, hogy megromlott a kapcsolata az elnökkel, miután stratégiai kérdésekben sem értettek egyet, Trump egyes döntéseit, így a francia nemzeti ünnepi parádéhoz hasonló katonai bemutató megszervezését pedig elszabotálta a Pentagon irányítója.
Hírek szerint az utolsó csepp az volt neki a pohárban, hogy Trump a hét közepén bejelentette: az Egyesült Államok legyőzte Szíriában az Iszlám Államot, és ezért kivonja a mintegy kétezer fős csapatokat a közel-keleti országból. Mattis ezzel sem értett egyet, és Trump állítólag az utolsó fehér házi egyeztetésükön is hiába próbálta rávenni, álljon ki nyilvánosan a döntés mellett.
Fotó: Reuters
A katonaként a „Veszett Kutya” ragadványnévvel illetett védelmi miniszter erre a találkozóra már a lemondólevelével érkezett. „Szilárdak a nézeteim azt illetően, hogy tisztelettel forduljunk a szövetségeseinkhez, illetve tisztán lássunk rossz szándékú szereplőkkel és stratégiai riválisokkal kapcsolatban…
Önnek joga van ahhoz, hogy olyan védelmi minisztere legyen, akinek nézetei jobban igazodnak az önéihez ebben és más kérdésekben is”, áll Mattis az elnökhöz intézett levelében, amelyben nem rejti véka alá, hogy Kínát és Oroszországot veszélyes országoknak tartja, amelyek a saját tekintélyelvű képükre akarják alakítani a világot is.
Mattist a lemondáshoz jó képet vágó Trump mellett vezető republikánus és demokrata párti politikusok is méltatták, és többek újabb intő jelnek nevezték a távozását.
– Napnál világosabb, hogy súlyos politikai hibák sorozata felé haladunk, amelyek veszélybe sodorják országunkat, kárt okoznak szövetségeinknek és helyzetbe hozzák ellenségeinket – fogalmazott Marco Rubio republikánus szenátor.
Konsztantyin Koszacsov befolyásos orosz kormánypárti politikus, a felsőház külügyi bizottságának elnöke ugyanakkor tegnap jó jelzésnek nevezte a Moszkvával szemben szigorú Mattis búcsúját. A Pentagon következő lehetséges irányítóját – akit jövőre a szenátus is meg fog hallgatni – egyelőre nem nevezték meg.
A szíriai csapatkivonást a napokban az Egyesült Államok egyes európai szövetségesei mellett Izrael is bírálta, Moszkva és Ankara ugyanakkor üdvözölte. De Mattis távozásában – nemcsak washingtoni, de moszkvai értékelések szerint is – az is szerepet játszott, hogy a The Wall Street Journal és a The New York Times egybehangzó, noha hivatalosan meg nem erősített értesülése szerint hamarosan kivonják az afganisztáni amerikai csapatok mintegy felét, hétezer főt is.
Sokan ezt a lépést is kockázatosnak tartják az amerikai fővárosban, és állítólag Mattis szintén ellenezte ezt is. A bírálók azzal érvelnek: az afgán hadsereg önmagában nem fog bírni a tálibokkal, így az ázsiai ország újra Amerikát fenyegető terrorfészekké válik.
Mások szerint viszont az Egyesült Államok bent ragadt a több mint 17 éve tartó háborúban, amelynek semmi értelme, ellenben több mint kétezer amerikai áldozatot követelt és 2001 óta ezermilliárd (!) dollárt emésztett fel. A kabuli elnöki hivatal tegnap azt közölte: nem lesz hatással a biztonsági helyzetre az amerikai csapatok leépítése.
