Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy tizennégy pontból álló tervet ismertetett a szlovák fővárosban: ez konkrét lépéseket tartalmaz a következő időszakra annak érdekében, hogy a migrációs válság és a brit kilépésről határozó júniusi népszavazás után az EU javítani tudja a róla kialakult képet. A javaslatok között található a többi közt az uniós határok és tengerpartok védelmét segítő szolgálat kiépítése, uniós támogatás a török–bolgár határ ellenőrzésére, valamint a beutazók regisztrációját segítő rendszer kiépítése. Német és francia részről pedig az uniós védelmi együttműködés továbbfejlesztésére tettek közös javaslatot. Angela Merkel szerint az EU „kritikus helyzetben” van, és lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy visszanyerje a lakosság bizalmát. A német kancellár úgy vélte: a pozsonyi találkozót az együttműködésre való törekvés jellemezte. Az illegális bevándorlás csökkentését, valamint a külső és belső biztonság növelését emelte ki konkrét, az EU előtt álló célokként.
– Minden tagországnak törekednie kell arra, hogy megoldást találjon a bevándorlási hullám csökkentésére – jelentette ki Angela Merkel.
A csúcs abból a szempontból negatív volt, hogy nem változtatta meg Brüsszel bevándorláspolitikáját, az önsorsrontó és naiv politika uralkodik – mondta a találkozót értékelő sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. A kormányfő szerint több szó esett a migránsok szétosztásáról, mint az EU külső, schengeni határainak védelméről. Mint fogalmazott, legközelebb egy szeptember 24-i bécsi fórumon kísérelhetjük meg, hogy egy „önvédelmi politika” váltsa fel a „naiv” politikát; ezen a tanácskozáson az uniós tagországok egy szűkebb köre lesz jelen. Ezen kívül az október 2-i népszavazáson érhetjük el a megváltoztatását – mondta.
Még a csúcsot megelőzően, szokásos pénteki rádióinterjújában Orbán úgy fogalmazott: szembe kell nézni az elmúlt időszakban elkövetett uniós hibákkal, amelyeknek két súlyos következménye a Brexit (a brit EU-kilépés) és az ellenőrizetlen bevándorlás megengedése miatt létrejött terrorhelyzet, illetve kezelhetetlen közbiztonsági helyzet lett.
A magyar kormányfő egy hullámhosszon volt Beata Szydlo lengyel miniszterelnökkel
A miniszterelnök ugyanakkor sikernek nevezte, hogy határoztak arról: Bulgáriának mindenképpen támogatást kell adni, konkrét döntések születtek a segítségnyújtásról, hiszen a bolgár határon nő a nyomás, és a védekezés költségei jelentősek. Szerinte a migrációs válságnak két kulcsszereplője van: Görögország, amely nem tudja megvédeni az EU külső határát, illetve Németország, ahol továbbra sem határoztak meg világos plafont a befogadható migránsok számára, és ezzel folyamatos marad a szívóhatás. – Amíg ez a két ország nem változat a politikáján, mi egy dolgot tehetünk: betartjuk a schengeni előírásokat – fogalmazott a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor sikernek nevezte azt is, hogy a visegrádi államok alkották az egyetlen országcsoportot, amely most konkrét javaslatcsomaggal lépett fel egy jobb EU érdekében.
A négyek a többi közt azt szorgalmazzák, hogy a menekültbefogadási képesség megítélésében vegyék figyelembe az uniós tagállamok gazdasági fejlettségét is. Rámutatnak a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés okozta fenyegetésekre is. A V4-ek szerint erősíteni kell az EU-n belüli védelmi együttműködést, de anélkül, hogy ez „a NATO-n belüli együttműködést helyettesítené”. – Egyetértés volt abban, hogy változtatni kell az eddigi európai migrációs politikán – jelentette ki Beata Szydlo lengyel kormányfő. Francois Hollande francia elnök azt mondta: a biztonság megerősítésével, a külső határok hatékonyabb védelmével és gazdasági lépésekkel, köztük munkahelyek teremtésével lehet előrelépést elérni.
Martin Schulz európai parlamenti elnökkel tárgyalva Orbán Viktor azt kérte tőle: adja meg a tiszteletet a magyaroknak. Mint elmondta, közölte a német szociáldemokrata politikussal: a jövőben ne alkalmazzanak „jogalkotási trükköket”, kijátszva a nemzetállamok szuverén döntéseit és akaratát. – Azt kértem, hogy ezt ne tegyék többé, mert ezt a nemzetállamok nem tudják elfogadni – mondta.
Schultz rosszul emlékszik
Megcsalta az emlékezete Martin Schulzot, az Európai Parlament (EP) német elnökét. Tegnap egy kérdésre tagadta az MTI tudósítása szerint, hogy egy interjúban arról beszélt volna: a baloldali városokat migránsok befogadására kell ösztönözni. Elképzelhetőnek nevezte, hogy fordítási hibáról van szó. Márpedig Schulz márciusban a Stern német magazinnak – a saját anyanyelvén – szó szerint azt mondta: „Vannak Magyarországon is települések, ahol nem utasítják el a menekülteket, például Szegeden, a baloldal által irányított egyik városban. Oda minden menekültet el lehet küldeni.” („Es gibt in Ungarn auch Kommunen, wo Flüchtlinge nicht abgelehnt werden, zum Beispiel Szegedin (ung. Szeged), eine von der Linken regierte Stadt. Dorthin kann man alle Flüchtlinge hinschicken.”)
Pozsonyban Schulz azt is elmondta: jónak tartaná, ha a mély véleménykülönbségek ellenére részletesebb tárgyalást folytathatnának Orbán Viktor kormányfővel, és beszélni tudnának a kérdésekről, amelyekben nézeteltéréseik vannak. A provokációkat pedig kerülni kell – szögezte le abban a vitában állást foglalva, amely Jean Asselborn kijelentése nyomán bontakozott ki, miután a luxemburgi külügyminiszter hazánknak az EU-ból való kizárásáról beszélt. Schulz egyben elismerte: a kötelező befogadási kvóta nem működik, de a menekültek érdeke, hogy legalább önkéntes lehetőség legyen a befogadásukra.
– Nem felelnek meg a luxemburgi kormány hivatalos irányvonalának a bírálatok, amelyeket Jean Asselborn fogalmazott meg Magyarországgal szemben – jelentette ki Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök.
