„Az orosz titkosszolgálatok tervelték ki a tavaly nyáron lezuhant maláj utasszállító gép lelövését a kelet-ukrajnai szakadárok által ellenőrzött területről” – jelentette ki Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök Kijevben a kormány ülésén, miután az oroszok bejelentették: a maláj gépet eltaláló rakétát nem szakadár, hanem az ukrán fegyveres erők által ellenőrzött területről lőtték ki. „A részeg szakadárok kétségkívül nem tudnak egy Buk rakétarendszert kezelni. Ez pedig azt jelenti, hogy csakis képzett orosz katonák kezelhették a fegyverzetet” – emelte ki Jacenyuk.
A katasztrófa körülményeiről a mai napig eltérnek a vélemények. Az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó Boeing–777-es gép lezuhanásáról készült nemzetközi vizsgálat eredményeit tegnap ismertette a Holland Biztonsági Iroda (OVV). A jelentés szerint egy orosz gyártmányú, Buk típusú föld–levegő rakéta találta el és szakította szét a gépet a levegőben Kelet-Ukrajna felett 298 emberrel a fedélzetén. A robbanófej a pilótafülke mellett robbant fel, azok az utasok, akik nem a detonáció következtében haltak meg, néhány másodperc alatt elvesztették eszméletüket a hirtelen légnyomáscsökkenés és az oxigén hiánya miatt. A jelentés nem nevezi meg, hogy ki a felelős a rakéta indításáért, ennek kiderítésére egy külön büntetőjogi vizsgálat folyik.
Putyin megvétózta a büntetőjogi eljárást
Idén júliusban Malajzia Hollandiával, Ausztráliával, Belgiummal és Ukrajnával karöltve kezdeményezte egy nemzetközi bíróság felállítását, amely a maláj gép megsemmisítéséért felelős személyek elleni büntetőjogi eljárást folytathatná le. A délkelet-ázsiai ország azért fordult az ENSZ Biztonsági Tanácsához (BT), mert elégedetlen volt a közel egy éve tartó holland nyomozással, valamint Moszkva és Kijev egymásra mutogatásával, ami láthatóan nem hozott eredményt az ügyben. Az orosz államfő azonban túl korainak és a kívánt hatással ellentétesnek ítélte egy büntetőbíróság létrehozását, és az ENSZ BT-ben megvétózta az intézkedést. „Csak egyetlen tiltakozó kéz emelkedett fel, pedig a vétó soha nem kellene hogy érvényes legyen, amennyiben az igazságot akarja megtagadni” – mondta akkor Julie Bishop ausztrál külügyminiszter. Hozzátette: „ha Oroszországnak nincs mit takargatnia, nem kellett volna megvétóznia a határozatot”.
„Nem a kelet-ukrajnai szakadárok uralta Sznyizsne településről, hanem az ukrán hatalom irányítása alatt lévő Zaroscsenszkéről lőtték ki a rakétát” – jelentette ki Mihail Malisevszkij, a Buk légvédelmi rakétát gyártó Almaz-Antej konszern főmérnökének tanácsadója. Az állami cég saját vizsgálata alapján megállapította: a rakéta robbanása után a repeszdarabok nem érhették volna a repülőgép bal szárnyát és hajtóművét, ha a rakétát Sznyizsnéről lövik ki. Azt is feltárták, hogy a katasztrófát a 9M38-as típusú rakétának egy olyan régi változata okozhatta, amelyet az orosz fegyveres erőknél már kivontak, tekintettel arra, hogy a rakétáknak 25 év a hadrendben tarthatósági idejük. „Az utolsó ilyen rakétatípust még a Szovjetunióban gyártották, 1986-ban” – mondta a sajtótájékoztatón Jan Novikov, az állami vállalat vezérigazgatója, aki szerint 2005-ben Ukrajna 502 darab 9M38-as Buk rakétával rendelkezett. Az ukrán fél azonban ezt a vádat cáfolta, és a miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a katasztrófa körülményeiről folytatott vizsgálataik eredményeit hamarosan közzéteszik.