A nyáron még az okozta a legnagyobb fejfájást az osztrák hatóságoknak, hogy mit kezdjenek a Bécs közelében lévő traiskircheni menekülttáborral, amely megtelt, és ami miatt néhány száz embernek a szabad ég alatt kellett aludnia. Azóta Ausztriába több ezer ember lép be naponta Szlovénia felől, őket folyamatosan a német határhoz szállítják.
Mielőtt szembesült volna a bevándorlási hullámmal, május elején arról beszélt Werner Faymann baloldali kancellár, hogy a határok ellenőrzése nem oldja meg a problémát. A nyár folyamán Faymann elsősorban a nyitott kapuk politikáját meghirdető Angela Merkel német kancellár lépéseit követte. Közben többször élesen bírálta Magyarországot: egyrészt azért, mert hazánk hagyja továbbutazni Ausztriába a menekülteket, másrészt úgy vélte, a szerb határon épülő magyar kerítés nem megoldás, és nem akadályozza meg a menekültek Magyarországra való bejutását. A szociáldemokrata politikus szeptember 12-én vetette el a sulykot a Der Spiegelnek adott interjúban. – Kontinensünk legsötétebb korszakának emlékét idézi, amikor menekülteket vonatra helyeznek abban a hitben, hogy teljesen máshova fognak majd utazni – jelentette ki, utalva arra, hogy a Németországba vágyó migránsokat a magyar hatóságok a hatályos dublini egyezményre hivatkozva Bicskére próbálták szállítani.
A nyár végén azonban már Ausztria is megérezte a menekültáradat súlyát; Werner Faymann szeptember elsején több szolidaritást sürgetett az Európai Uniótól. Ausztria végül szeptember 14-én elrendelte az ideiglenes határellenőrzés bevezetését, majd nem sokkal később kiderült, hogy az osztrák hatóságok sem tájékoztatják minden esetben a menekülteket arról, hova szállítják őket. Magát Ausztriát is kritika érte a bajor kormány részéről, amely szeptember 24-én tudatta, hogy az osztrák hatóságok ellenőrizetlenül hagyják továbbutazni a bevándorlókat a német határhoz. – Aki beenged magához valakit, annak regisztrálnia is kell az illetőt a szabályoknak megfelelően, és nem teheti meg, hogy egyszerűen továbbítja területéről az illetőt – visszhangozta Thomas Kreuzer, a bajor Keresztényszociális Unió frakcióvezetője a Magyarországot ért korábbi osztrák bírálatokat.
Közben tartományi választásokat tartottak Felső-Ausztriában és Bécsben, mindkét helyen jelentősen megerősödött a bevándorlás- és muszlimellenes Osztrák Szabadságpárt. Az egyre nagyobb nyomást érezve Werner Faymann október 20-án már azt mondta, jelenleg az unió külső határainak védelme a legfontosabb, majd a legnagyobb meglepetésre a kerítéstől korábban elzárkózó kancellár október 28-án közölte, hogy a bevándorlási hullám hatékonyabb kezelésére Ausztria „kaput épít oldalsó szárnyakkal”. Nem kerítést, hangsúlyozta a kancellár. Gerald Klug védelmi miniszter hozzátette: nem használnak olyan drótkerítést, mint Magyarország, amely „átlépte az emberiesség határát”. Végül, talán nem meglepő módon, a Die Presse november 4-én megírta, hogy Ausztria szlovéniai határánál, a spielfeldi határátkelőnél szögesdrót tekercseket raktak le az osztrák hatóságok.